Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
A fogyasztói árak csökkentésének mértéke jelentős hatást gyakorolhat a fogyasztói döntéshozatalra, hiszen minél nagyobb a megjelölt csökkentés, annál jobban képes a fogyasztó figyelmét felkelteni, vásárlásra ösztönözni.
A Gazdasági Versenyhivatal korábbi gyakorlata megtévesztőnek tartotta, ha a fogyasztó nem jut hozzá a kereskedelmi kommunikációban feltüntetett árcsökkentéshez, mert a korábbi magasabb árat a vállalkozás valójában nem alkalmazta, azt formálisan alkalmazta, az ténylegesen nem érvényesült, vagy azt csak kivételesen, átmeneti jelleggel alkalmazta, és így az nem volt a korábbi időszak jellemző árának tekinthető (lásd Vj-162/2008. sz. döntés).
A 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2019-es módosítása előírta, hogy az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a kereskedő által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig, de legalább 30 napig alkalmazott árat (“korábbi ár”). Ezt az irányelvi rendelkezést a hazai jogba a 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM rendelet módosítása ültette át.
Az előzetes döntéshozatal keretében az Európai Bíróság elé utalt, az Aldi Süd kereskedelmi kommunikációs gyakorlata kapcsán felmerült kérdés az volt, hogy az árcsökkentés megjelölt mértéke kizárólag az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árral állhat összehasonlításban, vagy elegendő az is, ha ezt az árat ugyan a kereskedő megjelöli, de magát az árcsökkentést nem ahhoz viszonyítottan határozza meg.
Az Európai Bíróság szerint az irányelv célja, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozzanak, amihez biztosítani kell az átlátható és egységes tájékoztatást. Az eladási áraknak ezért egyértelműnek, könnyen beazonosíthatónak és tisztán olvashatónak kell lenniük.
Az ítélet alapján, ha a kommunikáció az árcsökkentést az irányelvben meghatározott “korábbi ártól” eltérő árhoz viszonyítja, akkor aláássa ezeket a célokat, mivel a fogyasztó számára nem lesz egyértelmű a számítás módja. Kifejezetten célja az irányelvnek az, hogy megakadályozza a nem valós árakkal való összevetést, vagy egyébként az egyértelmű tájékoztatást megkerülését.
Mindennek alapján az Európai Bíróság szerint a kereskedő által valamely termék százalékos formában vagy a bejelentett ár előnyös jellegének hangsúlyozására irányuló reklámszöveg formájában bejelentett árcsökkentését az irányelv szerinti „korábbi ár” alapján, azaz az előző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest kell meghatározni.
Szerző: Csépai Balázs
Forrás: Advocatus blog
