Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az EU csatlakozását az isztambuli egyezményhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az Európai Unió csatlakozzon a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

A közlemény szerint az egyezményhez való csatlakozás jogi keretet teremt a nők erőszakkal szembeni védelmére. Intézkedések széles körét öleli fel, az adatgyűjtéstől és a figyelemfelkeltéstől kezdve a nők elleni erőszak különböző formáinak bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló jogszabályok meghozataláig. Intézkedéseket tartalmaz az áldozatok védelmére és támogató szolgáltatások nyújtására, valamint foglalkozik a nemi alapú erőszak dimenziójával a menekültügy és a migráció területén.

Az Európai Unió csatlakozása az egyezményhez lendületet ad a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósítására irányuló uniós erőfeszítéseknek – írták. A nők elleni erőszak nemcsak bűncselekmény, hanem a megkülönböztetés szélsőséges formáját is jelenti. A nők elleni erőszak hozzájárul ezen egyenlőtlenségek fenntartásához és megerősítéséhez – emelték ki.

Az Európai Parlamenti (EP) május közepén elfogadott állásfoglalásában támogatta az EU intézményi csatlakozását a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács által 2011 májusában megalkotott egyezményhez. Az állásfoglalás szerint az EU csatlakozása az isztambuli egyezményhez nem mentesíti a tagállamokat az alól, hogy maguk is ratifikálják a megállapodást.

Az egyezményt 2019. márciusáig 46 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, amit 2013-2019 között 33 ország – Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, Észak-Macedónia , Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San-Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia – követett. Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe.

Az Európai Bizottság 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyerekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Egyre gyakoribb a terhelt és az ügyészség közötti egyezség

Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít elemezni az adatokat.

2024. november 21.

Médiatanács: nem terjesztett LMBTQ-propagandát a TV2

Újabb rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban hirdetett nyertest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa november 19-i ülésén, amelyen azt is megállapította, hogy a Sztárban sztár All stars egyes, nézők által kifogásolt epizódjai nem voltak jogsértőek. A testület tájékoztatást kapott arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar RTL Televízió Zrt. Médiatanáccsal szembeni keresetét egy eljárás felfüggesztése iránt induló eljárásban.

2024. november 20.

NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen

A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.