Az MNB a piaci visszaélésekről adott ki körlevelet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jegybank vezetői körlevelében a piaci visszaéléseket tiltó uniós rendeletet (MAR) kapcsán a bennfentes információk keletkezése, kezelése, az ügyletkötési tilalmi időszak, a késleltetett nyilvános közzétételek felügyeleti bejelentése, illetve a bennfentesek jegyzékének vezetése kérdésében fogalmazta meg gyakorlati elvárásait.
A jegybank közleménye kiemeli: az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján megfogalmazott „jó gyakorlatok” alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen a piaci visszaélések (például a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció) veszélyeztethetik a tőkepiac transzparens működését, megrendítheti a befektetők bizalmát.
A MAR szerint a kibocsátónak a keletkező bennfentes információt a lehető leghamarabb nyilvánosan közzé kell tennie. A haladéktalan közzététel – a bennfentes kereskedelem elkerülése mellett – azt biztosítja, hogy a befektetők az adott értékpapírról valós és időszerű információk birtokában, megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni. A lehető leghamarabb közzétételnek nem felel meg az, ha a kibocsátó a kereskedési piacok zárva tartására, illetve hétvégére vagy munkaszüneti napra hivatkozva nem teszi közzé haladéktalanul az információt. Szintén nem fogadható el, ha a kibocsátó a bennfentes információ létrejötte után további részinformációkra vagy az arról szóló hivatalos értesítésre várakozik, esetleg belső szervezeti okai vannak a közzététellel való késlekedésnek – írták.
Az esetleges jogszabálysértések elkerülése érdekében az MNB a vezetői körlevélben felhívja a kibocsátók figyelmét: a pénzügyi jelentések összeállításakor is folyamatosan vizsgálni kell, hogy a készülő pénzügyi jelentés tartalmaz-e bennfentes információt.
A MAR a főbb pénzügyi jelentések nyilvános közzétételét megelőzően a kibocsátó vezetői feladatokat ellátó személyeire 30 napos ügyletkötési tilalmi időszakot is megállapít, ez segít megelőzni a vezetői feladatokat ellátó személyek esetleges bennfentes kereskedelmét, vagy akár azt, hogy e személyek ezen érzékeny időszakban a kereskedésükkel esetlegesen félrevezető jelzéseket adjanak a tőkepiaci szereplőknek.
Felügyeleti stratégiája alapján az MNB a jövőben is támogató, megelőző módon, ugyanakkor határozottan felügyeli a tőzsdei kibocsátók jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését. A támogató jellegű kibocsátói felügyelés ellenére piaci visszaélést elkövető szereplőkkel szemben a jegybank piacfelügyeleti hozzáállása változatlan: zéró tolerancia és a repressziót szolgáló szankciók – húzták alá.
(MTI)
