Az Országgyűlés tárgyalja a zártkertekről szóló törvényjavaslatot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A javaslat szerint a zártkertek művelés alól kivett területté nyilvánítására 2016. december 31-ig van lehetőség, azonban mivel a tulajdonosok széles köre élt ezzel a lehetőséggel ezért a határidőt célszerű lenne meghosszabbítani.


A zártkerteknek eredetileg a mezőgazdasági termelő-funkciót szánták, ahol a családok előállíthatták a saját maguk számára szükséges élelmiszereket és a pótlólagos jövedelemtermelés színhelyei voltak . A gyakorlatban azonban rendkívül sokféle területkapott zártkerti besorolást.

[multibox]

Az életviszonyok változásával összefüggésben a zártkerti területek elaprózódása, a mezőgazdasági funkciójuk visszaesése következett be, amely különösen az üdülőkörzetekben érezhető. A legtöbb, kifejezetten üdülőként használt zártkertek a városi agglomerációkban, a kiemelt üdülőkörzetekben és: a történelmi borvidékeken jelentek meg. A 2014. május 1-jével hatályba lépett új magyar földforgalmi szabályozás a zártkertek esetében a földekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte. Ha a zártkert tulajdonosa értékesíteni szeretné ingatlanát, úgy a Földforgalmi törvény földre vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni amennyiben a földterület művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület. Ugyanakkor a mezőgazdasági funkciójukat ténylegesen már elvesztett zártkertek vonatkozásában teljesen indokolatlan a földekre vonatkozó szabályozás fenntartása.

A szabályozásban változást az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról’ szóló 2015. évi’ XLIV. törvény lehetővé tette, hogy átmeneti ideig 2016. december 31-ig a tulajdonos kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

Az érintett földtulajdonosok igen széles köre élt ezzel a lehetőséggel, azonban az érdeklődés nagysága miatt érdemes meghosszabbítani további egy évvel ezen lehetőséget, ami mellett garanciális szabályokat kell az eljárásba beépíteni.

A javaslat ezért további egy évig, azaz 2017. december 31-ig kívánja kiterjeszteni annak lehetőségét, hogy tulajdonos kérje az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

A módosítás kitér a Borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt zártkertként nyilvántartott, ingatlanokra is. Az indokolás szerint a szőlőterületek védelme érdekében a törvény szigorítása szükséges, hogy csak olyan ingatlan esetében kerülhessen sor a művelés alóli kivonásra, ahol korábban az ingatlanon az ültetvény kivágásra került.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A javaslat szerint a földvédelmi eljárás lefolytatásának szükségessége és a földvédelmi járulék fizetése szempontjából fontos, hogy a zártkerti ingatlan művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történő átvezetése nem minősül a termőföld más célú hasznosításának.

A módosítás indoklásában az előterjesztő megjegyzi, hogy főszabályként a földvédelmi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, azonban az újrahasznosítási eljárás mentes a díjfizetési kötelezettség alól.

A javaslat értelmében Inytv. 8. §-a kibővítésre kerül az állami tulajdonban álló termőföld esetkörével, amikor a földvédelmi bírságot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelővel, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezettel szemben kell kiszabni.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.