Bánáti János: a magyar ügyvédek jól érzik magukat az európai térben is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar ügyvédek a jelenlegi magyar és európai térben általában „jól érzik” magukat és bíznak a jövőben – mondta a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 15. Magyar Jogászgyűlésen csütörtökön Balatonfüreden.

Bánáti János a Magyar Jogász Egylet rendezvényén az ügyvédi hivatásról szóló előadásában kiindulási pontnak nevezte az ügyvédekre vonatkozó törvény 1991-es módosítását, amikor a mintegy 1600 jogtanácsost a csaknem 1200 tagú ügyvédi kamarába integrálták. Úgy fogalmazott: az 1991-es változás keretei stabilak, lehet rájuk építeni, és jól szolgálták az ügyvédi hivatás, az igazságszolgáltatás, illetve az állam és az állampolgárok érdekeit.

Szerinte az ügyvédek „hídszerepet” töltenek be a magán- és a közszféra között, a strasbourgi bíróság szerint is központi szerepet játszanak az igazságszolgáltatásban az egyének és a hatóságok közötti közvetítőkként. Tevékenységük nélkülözhetetlen a jogállamban, hiszen ők biztosítják a jogérvényesítés és a bírósághoz fordulás hatékonyságát – emelte ki.

Úgy véli, a következő nagy változást az ingatlannyilvántartás és a cégeljárás digitalizációja jelenti, melyben az ügyvéd felhatalmazást kap arra, hogy átvezetheti az ingatlannyilvántartásban a változásokat. Ezt a kamara elnöke a kormányzat ügyvédi hivatásrend iránti bizalmaként értékelte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.