Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Reuters beszámolója szerint az Európai Unió tagállamainak többsége közös álláspontra jutott a szerzői jogi irányelvet illetően, így már a héten körvonalazódhat a végleges megegyezés és kezdődhet az irányelv szövegezése.
A szerzői jogi irányelvvel kapcsolatos tárgyalások még múlt hónapban akadtak meg, amikor az eu-s tagállamok döntéshozói között törés alakult ki és egyesek a nagy világcégek lobbiját emlegették, amely háttérbe szorítja a kisebb európai cégek érdekeit. Ezért többek között Olaszország, Lengyelország, Málta, Hollandia, Svédország, Finnország, Luxemburg és Szlovákia sem értett egyet az irányelv tervezetével.
Az Európai Bizottság, amely az új szabályozásról szóló vitát útjára indította úgy foglalt állást, hogy az irányelv aktualizálása alkalmas Európa kulturális örökségének védelmére és egyenlő feltételeket teremt a világcégek, kiadók, műsorszolgáltatók és művészek számára.
Az EU egységes digitális piacért felelős biztosa Andrus Ansip Twitter üzenetében üdvözölte, hogy „az EU országai közös többségi álláspontra jutottak, mert szerinte Európa megérdemel egy XXI. század követelményeihez igazodó szerzői jogi szabályozást, amely egyaránt kedvező a tartalomgyártóknak, a platformszolgáltatóknak és az átlagos internet felhasználóknak.”
Az európai lobbyszervezetek is üdvözölték a megállapodást, ugyanakkor szerintük még van mit tenni az európai szerzők jogainak védelme érdekében, a mostani megállapodást kvázi kezdőlépésnek tekintik. Közös nyilatkozatukban úgy fogalmaztak „a bevezetendő szabályozás még mindig jelentős jogbizonytalanságot hordoz a kiadókra nézve, mivel nem szabályozza a sajtótermékek hírportálok és keresőmotorok általi felhasználásának szabályait, amelynek alapvető célnak kellene lennie.”
A fentiek ellenére mégis kerültek olyan rendelkezések az új irányelv tervezetébe, amelyek komoly vitákat generálnak. Az irányelv például előírná a nagy világcégek számára, hogy fizessenek jogdíjat a szerzőknek a hírrészletek megjelenítéséért, illetve a közösségi média és tartalommegosztó portálok esetében olyan szűrőket kellene alkalmazni, amelyek megakadályozzák a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak feltöltését.
A német kalózpárti Julia Reda európai parlamenti képviselő kritizálta a Franciaország és Németország által a kisebb cégekre vonatkozóan szorgalmazott megállapodást, mert szerinte az extrém követelményeket támaszt minden három évnél régebbi platform számára, amikor előírja, hogy automatikusan cenzúrázzák a felhasználóik által feltöltött tartalmakat, illetve az újonnan induló portálok fejlődését is visszaveti a felesleges szabályok előírásával.”
Az EU tagországok képviselőinek az üzleti platform szabályozásban is sikerült közös nevezőre jutniuk, amelynek fő célja a nagy világcégek lobbyerejének visszaszorítása, így a héten már erről is tárgyalhatnak az EU jogi szakértőivel és a Bizottsággal.
A Bizottság a múlt évben tette közzé, hogy olyan szabályozás bevezetését tervezi, amely korlátok közé szorítaná az alkalmazásboltokat, keresőmotorokat, internetes webáruházakat, szállásfoglaló oldalakat, annak érdekében, hogy visszaszorítsák az általuk folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot és egyenlő feltételeket biztosítsanak az internetes és hagyományos vállalkozások számára.
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!