Egy év letöltendő börtönbüntetés közveszéllyel fenyegetésért és rongálásért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon egy év börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt.

Az ítélet szerint a terhelt 2020. április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát. A diszpécsernek elmondta, hogy a Covid-19 vírussal összefüggő járványhelyzet ellenére egy közeli szupermarketben túl sok ember tartózkodik és kérte a rendőrség intézkedését ezügyben. Aznap délután újból felhívta a segélyhívót és sérelmezte, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt, továbbá közölte, hogy a rendőrségnek két napja van arra, hogy rendet tegyen, különben ő fog maffia módszerekkel: bemegy egy molotov koktéllal és megszünteti a kifogásolt helyzetet.

A telefonhívás során a vádlott a multinacionális vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását kifogásoló, illetve antiszemita jellegű kijelentéseket is tett, majd közölte, hogy ha a rendőrség nem intézkedik, akkor majd ő zárja be a boltot egy benzines palackkal. Ezt követően lement az áruházhoz és annak falára, valamint hirdetőtáblájára alkoholos filccel különböző antiszemita és trágár kifejezéseket írt.

Az ügyészség a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével és falfirka elhelyezésével elkövetett szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségével vádolta, a bíróság azonban kizárólag utóbbi bűncselekménnyel kapcsolatban állapította meg a váddal egyezően a tényállást.

A terhelt otthonában nem rendelkezett benzinnel vagy más molotov koktél készítéséhez szükséges
gyúlékony alapanyaggal, bár lakóhelyétől pár perc séta távolságra két benzinkút és számos olyan bolt volt, ahol – fenyegetésének beváltása érdekében – az elkészítéshez szükséges anyagokat beszerezhette volna, mielőtt a gyalázkodó feliratokat elhelyezte. A vádlotti fenyegetést a rendőrség komolyan vette, de mivel a telefonhívás alapján nem látták igazoltnak a terrorista motívumot, ezért nem tartották olyan mértékűnek a veszélyt, hogy a terroristákra kiképzett speciális rendőri egység intézkedjen az ügyben.

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette – egyebek mellett – akkor lehetett volna megállapítható, ha a vádlottnál tartott házkutatás során olyan anyagokat foglaltak volna le, amelyek felhasználásával legalább az objektív lehetősége fennállt volna a molotov koktél elkészítésének és a robbantás végrehajtásának.

Ugyanakkor a terhelt cselekménye a közveszéllyel fenyegetés bűntettét kimerítette, hiszen szóban, telefonhívással, egyenes szándékkal, tudatosan keltette azt a látszatot, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.

Mindezeket figyelembe véve állapította meg a bíróság a vádtól eltérő tényállást. A büntetés kiszabásakor a Törvényszék a vádlott javára enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerést, a beteg szülőről való gondoskodást, illetve a vádlott pszichés állapotát.

Ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, azt, hogy a terhére rótt bűncselekményt két felfüggesztett szabadságvesztés és egy garázdaság bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá az elkövetéskori ittasságát, valamint a halmazatot is.

Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind a vádlott és védője, mind pedig az ügyészség
fellebbezést jelentettek be.

(MTI)

---