Egy év múlva bírságolhatják a multikat a kettős minőség miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy év múlva, 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírása, így akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi.

Az ITM idei laborvizsgálatán ellenőrzött 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldi változatban több volt a hatóanyag, vagy a csomagoláson bővebb a tájékoztatás – közölte péntek közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az árbevétel 5 százalékát is elérheti a bírság

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható jövő május végétől a kettős minőség, azaz ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek. Magyarország 2017-ben az elsők között kezdeményezett közös fellépést e káros gyakorlattal szemben. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításával az átültetési határidő előtt egy évvel, tavaly decemberben építette be a nemzeti szabályozásba a kapcsolódó uniós irányelvben foglaltakat.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Véget vet tehát a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésének, hogy jövő nyártól szankcionálhatóvá válik a kettős minőség. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma idén 420 különböző termékminta vizsgálatát végezte el. A Magyarországon kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze. Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetették egybe a szakemberek. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) járhat el.

A prémiumtermékeket nálunk nem árulják

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „a bevizsgált 120 termékpár mintegy harmada, 41 árucikk esetében állapítható meg kettős minőség. Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben az okozta a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetését, hogy az olasz, osztrák vagy német csomagoláson több információ szerepelt. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. Tizennégy terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják.”

Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség. A törvény elfogadása és hatályba lépése közötti másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek. A fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy a majdani bírságolás elkerülése érdekében hogyan változtassanak gyakorlatukon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Megszületett a bérmegállapodás

Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.

2024. november 21.

A cégek többsége már foglalkozik a mesterséges intelligencia bevezetésével az adózási folyamatokba

Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.