Elfogadták a 2020-as zárszámadást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta a 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, amelyet az Állami Számvevőszék azzal támogatott, hogy törvényi kötelezettségének eleget téve elvégezte a törvényjavaslat ellenőrzését.

Az ÁSZ megállapította, hogy a 2020-as költségvetés végrehajtása megfelelt a vonatkozó törvényeknek, emellett 2020-ra az ÁSZ előző években lefolytatott ellenőrzéseinek is látható eredményei lettek: a belső kontrollrendszer megfelelősége javult és a Nemzeti család- és szociálpolitikai alap családi támogatások jogcím terhére teljesített kiadások megbízhatóak. A pozitív változások megerősítése érdekében az ÁSZ megkezdte annak értékelését is, hogy teljesültek-e azok az intézkedések, amelyeket az ellenőrzött szervezetek a 2019. évi zárszámadáshoz kapcsolódó figyelemfelhívó levelekre adott válaszaikban jeleztek.

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve, minden évben ellenőrzi az előző év költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A zárszámadás értékelése hozzájárul, hogy az Országgyűlés megalapozott döntést hozhasson a költségvetési évet lezáró törvény elfogadásáról. 2021. november 9-én az Országgyűlés elfogadta a 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

Mi a zárszámadás?

A zárszámadás a központi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, amely tartalmazza az adott évben ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, illetve azok összevetését a költségvetésben tervezett előirányzatokkal. Ennek elfogadásáról minden évben az Országgyűlés dönt.

A zárszámadást az adott évre elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, a megfelelő szerkezetben kell elkészíteni. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Kormány a költségvetési évet követő év szeptember 30-ig az Országgyűlés elé terjeszti, és két hónappal ezt megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. Az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az ÁSZ jelentésével együtt tárgyalja meg.

Mit értékel az ÁSZ?

Az Országgyűlés és a végrehajtó hatalom felelőssége, hogy a költségvetési törvény által biztosított keretek között a közpénzt milyen célra és mire fordítják.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének célja, hogy objektív képet adjon a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról, a törvényjavaslat szerkezetének és tartalmának, az államadósságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről. Ennek megfelelően az ÁSZ az előirányzat-felhasználás, a költségvetési bevételek és kiadások teljesítésének és elszámolásának szabályszerűségét és megbízhatóságát értékeli.

zárszámadás

Jelentős előrelépés történt 2020-ra

A zárszámadási ellenőrzés megállapította, hogy az előirányzatok megbízhatóak voltak és teljesítésük szabályszerű volt. E mellett 2020-ra az ÁSZ előző években lefolytatott ellenőrzéseinek is látható eredményei lettek. A belső kontrollrendszer megfelelősége javult 2020-ban, amelyhez hozzájárultak a szabályszerű működés érdekében tett lépések Továbbá 2014 óta 2020 az az év, amikor a Nemzeti család- és szociálpolitikai alap családi támogatások jogcím terhére teljesített kiadások is megbízhatóak. Köszönhető ez annak, hogy az elnöki figyelemfelhívó levelek jelzéseire átfogó rendbetétel történt.

Figyelemfelhívó levelek az ellenőrzésben

A zárszámadás ellenőrzése több olyan költségvetési szervezetet is érintett, amelyek esetében az ÁSZ fontosnak tartotta, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői mielőbbi intézkedéseket tegyenek a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. Ezért figyelemfelhívó levélben hívta fel a szervezetek figyelmét arra, hogy miként erősíthetik meg a szabályos működést.

A 2020. évi zárszámadás ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok kapcsán összesen 23 ellenőrzött szervezet vezetője részére került sor figyelemfelhívó levél megküldésére. A zárszámadás során tett figyelemfelhívásokra az ellenőrzött szervezetek pozitívan reagáltak. Fontos kiemelni, hogy a figyelemfelhívó levelekben rögzített hibák a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásolták.

Az ÁSZ megkezdte a 2019. évi zárszámadás figyelemfelhívó leveleire adott válaszokban foglalt intézkedések utóellenőrzését is. Az utóellenőrzés által az ÁSZ az adott szervezet közpénzügyi helyzet javítása érdekében tett törekvéseit és ezek alapján megtett lépéseit tudja értékelni, ezzel is támogatva a pozitív változások megerősítését.

Az ÁSZ által készített 2020. évi zárszámadás ellenőrzéséről itt, az ehhez kapcsolódó elemzéséről bővebben itt olvashat.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.