Embercsempészés nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az embercsempészésnél a segítségnyújtás országon belüli konkrét helyszíne közömbös. Az lényeges csupán, hogy az elkövető a tevékenységével valakinek (aki lehet akár külföldi, akár belföldi, akár menekült) az államhatár tiltott módon való átlépését elősegítse.

Embercsempészés tehát nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban, sőt az országon kívül is, feltéve, hogy e magatartás az országhatár jogellenes átlépését segíti elő. Ebből következően alaptalan az indítvány előterjesztőjének azon hivatkozása, hogy a bűncselekmény azért nem valósult meg, mert a terhelt magatartását az egyik esetben a határtól 173 km, a másik esetben 111 km távolságban kísérte a tényállásban megjelölt személyeket. Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, így annak már nincs jelentősége, hogy azon személy, aki a segítséget kapta, a határt ténylegesen átlépi, vagy azt a határvonalon megkísérli-e

Amennyiben a jogerős határozat hozatalát megelőző eljárásban a terhelt valótlan személyi adatokkal azonosította magát, és így a büntetőügyben eljáró hatóságok más vagy nem létező személyként vonták eljárás alá, majd ítélték el, úgy ez a hiba felülvizsgálati eljárásban nem, csak perújítással orvosolható.

A bizonyítás során a tényállás alapos, hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróságnak ne lenne jogosultsága hivatalból rendelkezni bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása felől. Az, hogy a bíróság a tényállás felderítése, valósághű megállapítása érdekében – a törvényes keretek között – nem indítványozott bizonyítást is felvesz, eljárási szabálysértésnek nem tekintendő, és felülvizsgálati okot sem képez.

A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (6) bekezdése szerint a kirendelt védőt a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvány elkészítéséért a bíróság rendelkezése szerint legalább a kirendelt ügyvédi óradíj összege, azaz 5.000 forint, legfeljebb annak tízszerese, azaz 50.000 forintnak megfelelő összeg illeti meg. Ezen túl a védő igényt tarthat a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az eljárási cselekményen való részvételért az eljárási cselekmény – idézésben vagy értesítésben megjelölt – kezdő időpontja és a kirendelt védő jelenlétének befejező időpontja között eltelt időtartamra, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összegére. Felkészülési díj címén pedig az eljárási cselekményen való részvételért eljárási cselekményenként a 7. § (2) bekezdése alapján megállapított díj húsz százalékának megfelelő összeg illeti meg azzal, hogy a felkészülési díj ügyenként legalább a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának, azaz 15.000 forintnak, legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának, azaz 150.000 forintnak megfelelő összeg lehet. Ezt meghaladóan a kirendelt védő a 7/A. § szerinti költségeinek megtérítésére tarthat igényt. Az IM rendelet ugyanakkor nem ad lehetőséget arra, hogy a kirendelt védő irattanulmányozás címén további védői díj megállapítását kérje.

(kuria-birosag.hu)

---