Embercsempészés nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az embercsempészésnél a segítségnyújtás országon belüli konkrét helyszíne közömbös. Az lényeges csupán, hogy az elkövető a tevékenységével valakinek (aki lehet akár külföldi, akár belföldi, akár menekült) az államhatár tiltott módon való átlépését elősegítse.

Embercsempészés tehát nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban, sőt az országon kívül is, feltéve, hogy e magatartás az országhatár jogellenes átlépését segíti elő. Ebből következően alaptalan az indítvány előterjesztőjének azon hivatkozása, hogy a bűncselekmény azért nem valósult meg, mert a terhelt magatartását az egyik esetben a határtól 173 km, a másik esetben 111 km távolságban kísérte a tényállásban megjelölt személyeket. Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, így annak már nincs jelentősége, hogy azon személy, aki a segítséget kapta, a határt ténylegesen átlépi, vagy azt a határvonalon megkísérli-e

Amennyiben a jogerős határozat hozatalát megelőző eljárásban a terhelt valótlan személyi adatokkal azonosította magát, és így a büntetőügyben eljáró hatóságok más vagy nem létező személyként vonták eljárás alá, majd ítélték el, úgy ez a hiba felülvizsgálati eljárásban nem, csak perújítással orvosolható.

A bizonyítás során a tényállás alapos, hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróságnak ne lenne jogosultsága hivatalból rendelkezni bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása felől. Az, hogy a bíróság a tényállás felderítése, valósághű megállapítása érdekében – a törvényes keretek között – nem indítványozott bizonyítást is felvesz, eljárási szabálysértésnek nem tekintendő, és felülvizsgálati okot sem képez.

A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (6) bekezdése szerint a kirendelt védőt a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvány elkészítéséért a bíróság rendelkezése szerint legalább a kirendelt ügyvédi óradíj összege, azaz 5.000 forint, legfeljebb annak tízszerese, azaz 50.000 forintnak megfelelő összeg illeti meg. Ezen túl a védő igényt tarthat a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az eljárási cselekményen való részvételért az eljárási cselekmény – idézésben vagy értesítésben megjelölt – kezdő időpontja és a kirendelt védő jelenlétének befejező időpontja között eltelt időtartamra, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összegére. Felkészülési díj címén pedig az eljárási cselekményen való részvételért eljárási cselekményenként a 7. § (2) bekezdése alapján megállapított díj húsz százalékának megfelelő összeg illeti meg azzal, hogy a felkészülési díj ügyenként legalább a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának, azaz 15.000 forintnak, legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának, azaz 150.000 forintnak megfelelő összeg lehet. Ezt meghaladóan a kirendelt védő a 7/A. § szerinti költségeinek megtérítésére tarthat igényt. Az IM rendelet ugyanakkor nem ad lehetőséget arra, hogy a kirendelt védő irattanulmányozás címén további védői díj megállapítását kérje.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Egyre gyakoribb a terhelt és az ügyészség közötti egyezség

Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít elemezni az adatokat.

2024. november 21.

Médiatanács: nem terjesztett LMBTQ-propagandát a TV2

Újabb rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban hirdetett nyertest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa november 19-i ülésén, amelyen azt is megállapította, hogy a Sztárban sztár All stars egyes, nézők által kifogásolt epizódjai nem voltak jogsértőek. A testület tájékoztatást kapott arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar RTL Televízió Zrt. Médiatanáccsal szembeni keresetét egy eljárás felfüggesztése iránt induló eljárásban.

2024. november 20.

NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen

A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.