Bejegyzések a ‘perújítás’ címkével ellátva

AB: a védőnek is a terhelt tudomásszerzésétől számított egy hónap áll a rendelkezésére a perújítási indítvány benyújtására.

Az Alkotmánybíróság elutasította a 2017. év XC. törvény 639. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezést, ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a védő a távollevő és az eljárás alatt külföldön tartózkodó terhelttel szemben lefolytatott eljárást követő perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást és Salamon László különvéleményt csatolt.

Ténybeli javítás jogerő után – 2. rész

A Kúria joggyakorlat-elemzés keretében megállapította, hogy a bíróságok döntő többségében, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak olyan új bizonyíték alapján rendelkeznek a perújításról, amely alapján a jogerős határozat megváltoztatása várható.

Ténybeli javítás a jogerő után – 1. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.

Változnak veszélyhelyzet idején a büntetőeljárás szabályai Koronavírus

A felhatalmazási törvény kihirdetését követően napvilágot láttak azon eljárási szabályok, amelyek eltérést jelentenek a rendes jogrend alatt megszokott eljárásoktól. Soron következő cikkünkben a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták. A terhelt távollétében lefolytatott alapeljárás esetén a távollét törvénysértő voltára felülvizsgálati indítvány alapozható – a Kúria eseti döntése.

Embercsempészés nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban

Az embercsempészésnél a segítségnyújtás országon belüli konkrét helyszíne közömbös. Az lényeges csupán, hogy az elkövető a tevékenységével valakinek (aki lehet akár külföldi, akár belföldi, akár menekült) az államhatár tiltott módon való átlépését elősegítse.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.