Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
AB: a védőnek is a terhelt tudomásszerzésétől számított egy hónap áll a rendelkezésére a perújítási indítvány benyújtására.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a 2017. év XC. törvény 639. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezést, ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a védő a távollevő és az eljárás alatt külföldön tartózkodó terhelttel szemben lefolytatott eljárást követő perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást és Salamon László különvéleményt csatolt.
1. Az alapügy
A Debreceni Törvényszék 2017. július 7. napján kihirdetett ítéletével, illetve a Debreceni Ítélőtábla 2018. november 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó IV. r. vádlottat mint társtettest 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte. A büntetést a bíróság bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt szabta ki. A IV. rendű vádlott a másodfokú eljárás idején is ismeretlen helyen tartózkodott, az eljárást a távollétében folytatta a bíróság. Az elítéltet a büntetés végrehajtásának megkezdése miatt kiadott elfogatóparancs alapján 2019. április 17-én elfogták.
A védő 2019. október 19-én perújítási indítványt terjesztett elő, a bíróság pedig az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványozó bíró álláspontja szerint ugyanis a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesítését kizárja a büntetőeljárásról szóló törvény azon szabályozása, amely szerint a perújítási indítvány benyújtására a távollevő terhelt ellen lefolytatott büntetőeljárást követően mind a terhelt, mind a védője számára az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap áll a rendelkezésre. Úgy látja, hogy a Be. 639. § (3) bekezdése értelmében a konkrét esetben semmilyen más döntést nem hozhat, mint a védő perújítási indítványának az elutasítását elkésettség okán [Be. 644. § (6) bekezdés].
2. A döntés indokai
Döntésében az Alkotmánybíróság felelevenítette, hogy a távollévő terhelttel szembeni eljárás történeti előzményeit legutóbb a 22/2014. (VII. 15.) AB határozatban áttekintette. E szerint elsőként az 1951. évi III. tv. tette lehetővé bármely bűncselekmény miatti eljárásban a tárgyalás megtartását a terhelt távollétében. A döntés ellen perújítással lehetett jogorvoslatot keresni. Ezt a szabályozást vették át a későbbi büntetőeljárási jogszabályok, így az 1954. évi V. tv., az 1962. évi 8. tvr. és az 1973. évi I. tv. is. A következő büntetőeljárási kódex, az 1998. évi XIX. tv. kiszélesítette a terhelt távollétében történő eljárás lehetőségét és önálló fejezetként iktatta be ezt az eljárástípust, amely a 2002. évi I. tv., illetve a 14/2004. (V. 7.) AB határozat nyomán nyerte el az 1998. évi Be.-ben a végleges tartalmát.
A hatályos szabályozás az 1973. évi Be. és az 1998. évi Be. számos elemét megőrizte. A Be. a 637. § (1) bekezdés g) pontjában engedi meg a bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén a perújítást, ha az alapügyet a CI-CII. Fejezet szerint, tehát a távollévő terhelttel szembeni eljárás vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárás szabályai szerint fejezték be. A Be. 637. § (5) bekezdése az (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítás lefolytatását kötelezővé teszi, ha a terhelt elérhető. A Be. 639. § (2) bekezdés c) pontja alapján a terhelt javára a védő önállóan terjeszthet elő perújítási indítványt. A jogszabályhely (3) bekezdése a terhelt és a védő esetében a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül teszi előterjeszthetővé, amelyen az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szereztek.
Az indítvánnyal támadott szabályozás értelmezési bizonytalansága az Alkotmánybíróság szerint abból fakad, hogy a védő a Be. 639. § (3) bekezdés értelmében a saját tudomásszerzésétől számított egy hónapig terjeszthet elő perújítási indítványt. Ez a követelmény olyan rövid időbeli korlátot szab a védő számára az adott okra alapított perújítási indítvány előterjesztésére, hogy annak gyakorlását voltaképpen ellehetetleníti. Mivel a korlátozást a szabályozás egyéb garanciái nem képesek kellően hatékonyan ellensúlyozni, az Alaptörvénnyel való összhang az Alkotmánybíróság szerint ezen korlátozás megszüntetésével állítható helyre.
Mindazonáltal az AB utalt arra is, hogy a Be. normaszöveg-javaslatához fűzött miniszteri indokolásban foglaltak egyértelműen mutatják azt, hogy a jogalkotó a védő perújítási indítvány előterjesztéséhez való jogát olyan módon kívánta szabályozni, hogy az előterjesztés határideje a határozat jogerőre emelkedéséről történő terhelti tudomásszerzéshez kapcsolódjon. A jogalkotó észlelte a kodifikációs hiányosságot, és módosította a kifogásolt jogszabályi rendelkezést, így az értelmezési bizonytalanság 2021. január 1-jétől már nem áll fenn. A módosítás következtében a jogszabály tágabb időbeli keretek között teszi lehetővé a védő saját jogán való perújítási indítvány előterjesztését a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja szerinti perújítási ok esetében. A módosító jogszabályi rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás maga is kiemeli, hogy a Be. 639. § (3) bekezdésének a korrekcióját az eredeti jogalkotói szándékkal ellentétes jogértelmezés lehetőségének a kiküszöbölése indokolta: „A pontosítás egyértelművé teszi, hogy a terhelt távollétében folytatott eljárást követően a terhelt és a védő Be. 639. § (3) bekezdésében meghatározott perújítási indítvány előterjesztésével kapcsolatos joga azonos tartalmú, és nem fogadható el olyan jogértelmezés. amely a védő indítványtételi jogát kiüresítené.”
Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a 2021. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban is szükséges és indokolt annak biztosítása, hogy a védő vonatkozásában az adott perújítási okra alapított perújítási indítvány észszerűtlenül rövid határidőhöz kötöttsége ne érvényesüljön, ezért alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a hivatkozott esetekben a védőnek is a terhelt tudomásszerzésétől számított egy hónap áll a rendelkezésére a perújítási indítvány benyújtására.
Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.