Bizonyítási eszköz és bizonyíték a perújítás megítélése során

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. október 2.
Címkék: , , , , ,
Rovat: ,
Perújítás megengedhetőségéhez nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. Ugyanaz a bizonyíték más forrásból, más bizonyítási eszköz révén nem új bizonyíték – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az ítélőtábla elutasította a terhelt védője által a törvényszék, illetőleg az ítélőtábla ítélete ellen előterjesztett perújítási indítványt. A törvényszék korábban bűnösnek mondta ki a terheltet sikkasztás bűntettében. Ezt a döntést az ítélőtábla helybenhagyta. Az ügy során a terhelt védője terjesztett már elő perújítási indítványt, melyet az ítélőtábla elutasított, és amit a Kúria is helybenhagyta. Az ügydöntő határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a Kúria elutasította. Ezt követően a terhelt ismét perújítással élt.

Az ítélőtábla eljárása
Az ítélőtábla végzése szerint az ismételt perújítási indítványhoz mellékelt munkaszerződés az alapügyben nem merült fel, így azt az eljárt bíróságok nem is vehették figyelembe. Ez azonban tartalmilag nem, csupán formai értelemben tekinthető új bizonyítéknak. A védő ezt az okiratot annak igazolására csatolta, hogy a cég rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása miatti felelősség nem a terheltet, hanem az ügyvezető tulajdonostársát terhelte. Az ítélőtábla álláspontja szerint erre a körülményre a terhelt és a védő már az alapügyben is hivatkozott, ezen védekezésüket az eljárt bíróságok már értékelték.

A fellebbezés tartalma
A terhelt meglátása szerint a bíróság tévedett, amikor a perújítási indítványhoz csatolt megbízási szerződést nem tekintette új bizonyítéknak, holott az az alapeljárás iratai között nem található meg. A szerződésnek az alapeljárásban kihallgatott tanúk elé tárása a korábbi jogerős határozat megváltoztatását eredményezné.

A Kúria megállapításai
A Kúria nem tartotta alaposnak a fellebbezést. A Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni vagy a büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
A Kúria kiemelte, hogy a bizonyíték a bizonyítási eszközből megismerhető tény, amiből következtetés vonható a bizonyítandó – adott ügyben a büntető anyagi vagy eljárásjogi szabály alkalmazása szempontjából jelentős – tényre. A bizonyíték a bizonyítandó tény bizonyítója, a bizonyíték forrása (a bizonyíték megismerésének biztosítója) pedig a bizonyítási eszköz. Így bizonyítási eszköz például a tanú, illetve vallomása, bizonyíték pedig a vallomás tartalma.
Hangsúlyozta, hogy perújítás során nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. Ugyanaz a bizonyíték más forrásból, más bizonyítási eszköz révén nem új bizonyíték.
A perújítási indítványhoz mellékelt munkaszerződés az alapügyben nem merült fel, ekként azt az eljárt bíróság nem is vehette figyelembe. A védő ezen okiratot annak igazolására csatolta, hogy a cég rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása miatti felelősség nem a terheltet, hanem az ügyvezető tulajdonostársát terheli. A szerződés valóban olyan új bizonyíték, amely bizonyítandó tényre vonatkozik, azonban a Kúria szerint nem alkalmas a célzott bizonyítandó tény jogerős határozattól eltérő megállapítására, mivel a terhelt terhére rótt cselekmény szempontjából az a körülmény, hogy a terhelt a gazdasági társaságban az ügyvezetőtől származó meghatalmazás, avagy az indítvány által hivatkozott munkaszerződés alapján tevékenykedett, valójában közömbös.
A perújítás lényege, hogy perdöntő tény hiányzik az alapügyből. A hiány azonban nem fakadhat az alapügyben mérlegelt (meglévő) bizonyítékok újraértékeléséből, illetve a felajánlott új bizonyítékkal együtt való újraértékeléséből. Ez ugyanis azt jelentené, hogy nem új bizonyítékról van szó, hanem arról, hogy az adott bizonyítási eszköznek ugyan perújítást célzó, azonban nem önálló, csupán az indítvány által feltételezett, illetve az indítvány általi értékelésen nyugvó tartalma van.
Összegzésül a Kúria leszögezte, a sikkasztás bűntette miatti alapeljárásban fel sem merült, s ezért a bíróság által figyelembe sem vehetett, majd a védő által perújítás céljából becsatolt munkaszerződés formálisan új bizonyítási eszköz, de perújításra alkalmatlan, mert azt a tényt, amelynek bizonyítására benyújtották (hogy a cég rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáért nem a terhelt, hanem ügyvezető tulajdonostársa tartozott felelősséggel) – mint a vádlott védekezését – a bíróság már ismerte, vizsgálta, s indokoltan megcáfoltnak ítélte.
Mindezek alapján a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bpkf. III. 1.389/2019.) a Kúriai Döntések 2020/9. számában 266. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi XC. törvény 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont.

Kapcsolódó cikkek:


A kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő felmondása
2020. szeptember 25.

A kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő felmondása

Ha a jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal szerződésszerűen felmondja, a szerződés a felmondás közlésével szűnik meg. Nem érinti a felmondás jogszerűségét önmagában az, ha a jogosult a felmondásban a felmondás hatályosulásának időpontjaként tévesen a közlést megelőző időpontot jelöl meg – a Kúria eseti döntése.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.