Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben – jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
A miniszter jelezte, a parlament igazságügyi bizottságát kérik fel az erről szóló módosító javaslat benyújtására.
Közölte: az EU második legrosszabbul fizetett bírái a magyar bírók, legutóbb 2004-ben volt átfogó illetményrendezés az igazságügyi területen; 2016-tól három ütemben, kis mértékben nőtt a bírák illetménye, az ügyészeknél pedig 2018-ban volt pótlékrendezés.
Varga Judit felidézte: miniszteri kinevezésekor ígéretet tett az igazságügyi dolgozók illetményének rendezésére, most a jól teljesítő gazdaságnak köszönhetően ez megtörténhet.
A tárcavezető kiemelte: 2020-tól átlagosan 32, illetve 21 százalékos illetményemeléssel „egy szintre hozzák” a bírák és ügyészek fizetését, majd 2021-ben és 2022-ben együtt emelik tovább.
Polt Péter legfőbb ügyész a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormánydöntéssel európai uniós szintre emelkedik a javadalmazás a bíróságokon és az ügyészségeken, ez pedig megfelel annak a felelősségteljes munkának, amit a bírák és ügyészek végeznek.
Fontosnak nevezte, hogy a két szervezetben azonos szinteken azonos jövedelmek legyenek. Mint mondta, a döntés nem egyszerű illetményemelés, hanem az igazságszolgáltatás korszerűsítéséről, a jogszolgáltatás teljesebbé tételéről szól. A legfőbb ügyész úgy vélte, az illetményemelés jó hatással lesz a két szervezet közötti átjárhatóságra is.
Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese felidézte: az alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény is úgy rendelkezik, hogy a bírói függetlenség egyik legfontosabb pillére a méltó bírói illetmény. Úgy értékelt: az illetményemeléssel „minden eddiginél erősebbé teszi a kormány a bírói függetlenséget”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a bírák illetménye fog emelkedni, de korrigálják a jelenlegi illetményrendszer számos problémáját is. Példaként említette, hogy az új rendszer jobban fogja ösztönözni a fiatal jogászokat a bírói hivatás vállalására. A sokéves gyakorlattal rendelkező bírák munkáját és a vezetői felelősséget is jobban elismeri, így várhatóan többen fognak pályázni a felsőbb fokú bíróságokra.
Az elnökhelyettes történelmi jelentőségűnek nevezte az illetményemelést, mondván, „alapvető és elvi jelentősége van” annak, hogy a bíró és az ügyész ugyanolyan illetményben részesüljön. Répássy Árpád megköszönte a bíróknak, hogy évek óta olyan teljesítményt nyújtanak, ami a magyar igazságszolgáltatást Európa élvonalában tartja.
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érint. A bírák illetményemelése 2020-ban 9,5 milliárd forintot tesz ki, az ügyészeké pedig 4,5 milliárdot. Az előbbiből az OBH 3 milliárdot, az utóbbiból az ügyészség 1,5 milliárdot biztosít, a fennmaradó összeg pedig a központi költségvetést terheli.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!