Érdemes ellenőrizni a websopok feketelistáját
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.
Az Eurostat közelmúltban közzétett adatsora szerint a 2016-os 48 százalékhoz képest tavaly már a hazai internethasználók 74 százaléka vásárolt webáruházból. Az öt év alatt bekövetkezett 26 százalékpontos bővülés a második legmagasabb az Európai Unióban, mindössze egyetlen egységgel marad el az aranyérmes cseh mutató mögött. Az internetes és csomagküldő kereskedelem felpörgését látványosan igazolja a hazai statisztika is. Az online értékesítés éves forgalma tavalyelőtt lépte túl először az ezermilliárd forintot, 2021-ben pedig jócskán 1300 milliárd forint fölé nőtt. A legutóbbi december a legerősebb havi adatot hozta 148 milliárd forinttal, a megelőző hónap 147 milliárdos csúcsát adva át ezzel a múltnak – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményéből.
Feketelistán a jogsértő webáruházak
Az e-kereskedelem felgyorsult térnyerésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. A kormány 2016-ban szigorította, a korábbi 15-500 ezer forintról akár 2 millióra emelte fel a webshopok ismételt jogsértéseire kiszabható bírságösszegeket. Az ITM kiemelten kezeli a fogyasztók fokozott védelmét az online térben. 2021 nyarán élesedett a veszélyes termékeket forgalmazó honlapok hatósági blokkolásának lehetősége. A tárca nemzetközi szinten egyedülálló IT laboratóriuma eddig több mint 1100 webáruház ellenőrzéssel tett a megtévesztő gyakorlatok kiszűréséért. Mielőtt egy fillért is kiadnánk a kezünkből, mindenképpen érdemes fellapozni a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben két évig érhetők el a mulasztáson ért kereskedők adatai, jelenleg több mint hatszáz határozat – javasolja a minisztérium.
A minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ 2021-ben több mint 2500 ügyben adott tanácsot a belföldi és határon átnyúló online vásárlásokkal kapcsolatban. Közreműködésükkel 171 magyar vásárló uniós vállalkozásokkal szembeni panaszai rendeződtek sikeresen, akik így összesen 10 millió forintot kaptak vissza.
Tiltják a fiktív kommenteket is
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „2017 óta az IT labor és a fogyasztóvédelmi hatóság közel négyezer webáruházat ellenőrzött. Az ismételt jogsértések aránya a rendszeres vizsgálatok eredményeként az elmúlt években folyamatosan csökkent. A korábban 50 százalékot is meghaladó kifogásolási arány tavaly lett először egyszámjegyű, 9 százalékos. Idén májustól tovább erősödnek az online fogyasztói jogok, ekkor lépnek hatályba a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szigorúbb rendelkezések, amelyek többek között a keresési paraméterek feltüntetésére köteleznek, és tiltják a fiktív kommenteket”.
Közleményéhez az ITM csatolt néhány további fontos tanácsot és tudnivalót az ITM e-kereskedelmi kisokosából:
- A weboldal címének .hu végződése vagy a magyar nyelvű szövegek, termékleírások nem feltétlenül jelentik azt, hogy az üzemeltető egy hazai vállalkozás.
- Nézzünk körül a honlap kapcsolat menüpontjában, és inkább mellőzzük a vásárlást, ha csak egy e-mail címet vagy online kitölthető űrlapot találunk ott.
- A magyar fogyasztókat akkor is megilleti a jog, hogy a vételtől 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak, ha más uniós tagállamban bejegyzett vállalkozás webshopjában vásároltak. A visszaküldés költsége ekkor a fogyasztót terhelheti, ám garanciális probléma esetén, ha a minőségi kifogás jogosnak bizonyult, ez az összeg is visszajár.
- A vételár bankkártyás kiegyenlítése a bankoknál kérhető chargeback útján biztonságos visszatérítési lehetőséget nyújt, ha nem érkezne meg a megrendelt termék.
- Külföldi rendeléskor érdemes fontolóra venni, hogy a termék kedvező vételára és a kiszállítási költség együtt is olcsóbb-e a hazai beszerzésnél. Könnyen előfordulhat, hogy a szükség szerinti visszapostázás többe kerül, mint amennyit magáért az árucikkért fizettünk. Magyarországon a sávos jótállás bevezetésével az eladási ártól függően akár két-három év jótállás vonatkozhat a drágább termékekre. Az ár mellett ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni, mielőtt külföldi webshop mellett döntenénk a hazai vásárlással szemben.
(MTI)
