Fővárosi Ítélőtábla: jogellenes volt a pedagógussztrájk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogellenes volt a pedagógusok január 31.-én megtartott figyelmeztető sztrájkja – döntött csütörtökön a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A PDSZ és a PSZ a Kúriához fordul a Fővárosi Ítélőtábla döntése miatt.

Az ítélőtábla ezzel megváltoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keresete nyomán első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék döntését, amely jogszerűnek ítélte a munkabeszüntetés megtartását. Az ítéletet az Emmi megfellebbezte.

Az ítélőtábla közleményében emlékeztetett: mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással.

Mivel erről nem tudtak megállapodni, ezért a felek kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt, ám erről jogerős döntés nem született – írták.

Az elsőfokú végzés ellen beterjesztett fellebbezés szerint a sztrájk azért volt jogellenes, mert azt jogerős bírósági végzés hiányában tartották meg és az Emmi fellebbezési joga a sztrájkidőpont elmúlására tekintettel kiüresedett. Továbbá a tárca szerint a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, még elégséges szolgáltatásnak.

A közlemény szerint olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy azt megelőzően a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatásról, vagy ha nem jön létre megállapodás, akkor jogerős bírósági döntés állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét.

Ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés.

A sztrájk szervezői tudták, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatás mértékéről, így az általuk ennek hiányában megtartott sztrájk jogellenes – tartalmazza a Fővárosi Ítélőtábla közleménye.

A szakszervezetek a Kúriához fordulnak

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Kúriához fordul a Fővárosi Ítélőtábla döntése miatt – a két szakszervezet közleményét a PDSZ juttatta el az MTI-hez.

A szakszervezetek közleményükben kiemelték: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mert álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az első fokon a kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét.

Kifejtették: a jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt.

A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság megállapítása szerint január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról – írták.

Az érdekvédelmi tömörülések értelmezése szerin a bíróság a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, és elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból első fokra az eljárást.

A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a szakszervezetek közleménye szerint a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának – rögzítették.

Rámutattak: ennek ellenére a másodfokú bíróság – álláspontjuk szerint tévesen – a jogelleneséget az

első fokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény, és az arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta.

Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség – írták.

(MTI)

---