Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kecskeméti Törvényszék másodfokú tanácsa szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az a fotós, aki hat éve megerőszakolt egy lányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a férfit korábban erőszakos közösülés miatt egy alkalommal felfüggesztett, egy alkalommal pedig végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
A férfi 2014 augusztusában fotósként dolgozott a fonyódligeti gólyatáborban, ahol a vád szerint egyik hajnalban megtámadott, fojtogatott, ököllel vert, megöléssel fenyegetett és megerőszakolt egy budapesti elsőéves hallgatót. A történtekről fotókat is készített, ezekkel akarta zsarolni áldozatát.
A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla 2016. június 22-én jogerősen kilenc év börtönre ítélte az akkor 40 éves budapesti férfit, aki jelenleg az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben tölti büntetését.
A Kecskeméti Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája 2020 júniusában az elítéltet – kifogástalan magatartására tekintettel – feltételes szabadságra bocsátotta.
A döntés ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség büntetés-végrehajtási ügyésze fellebbezést nyújtott be, mivel az ügyészség álláspontja szerint a bíróság nem vette figyelembe „az elkövetett bűncselekmény jellegét, annak kiemelkedő tárgyi súlyát, az elkövetés módját, valamint az elítélt előéletét, azt, hogy korábbi büntetései sem tartották vissza újabb nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetésétől”.
Mindezek miatt a szankció érvényesítése nem valósulna meg, másrészt az elítélt személyisége, előélete miatt fennállhat a bűnismétlés lehetősége.
A Kecskeméti Törvényszék másodfokú tanácsa helyt adott az ügyészi fellebbezésnek, kiemelkedően fontosnak értékelve azt a tényt, hogy az elítélt esetében a korábbi büntetések nem bírtak kellő visszatartó erővel. Így a mellőzte a bíróság a gólyatáborban szexuális erőszakot elkövető fotós feltételes szabadságra bocsátását.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!