GRECO: különös jelentőséggel bír az OBH elnök hatásköre
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (GRECO) jelentéseinek több ajánlását is, egyebek mellett történt előrelépés az ügyészek fegyelmi eljárásának lefolytatását illetően, valamint a pártok finanszírozásának átláthatósága terén – közölte csütörtökön a szakértői csoport. A jelentés az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásokat illetően azonban megállapítja, hogy az ajánlásokkal ellentétben továbbra sem a közvetlen hierarchikus struktúrán kívül folytatják le ezeket. Nem történt előrelépés a főügyész hivatali ideje meghosszabbításának, és az ügyészek túl erős mentelmi jogának tekintetében sem – írták.
Mint közölték, a pártok finanszírozásának átláthatósága terén szintén van előrelépés. A magyar hatóságok lépéseket tettek például a pártnyilvántartás átláthatóságának és naprakészségének biztosítása, valamint a pártok jövedelemforrásainak tisztázása érdekében, a finanszírozás átláthatóságával kapcsolatos általános helyzet viszont nagyrészt változatlan maradt – állapították meg.
Kiemelték, hogy bár jelentős késéssel, de a magyar hatóságok engedélyezték a decemberi, valamint két másik, 2017-es, a pártfinanszírozás átláthatóságáról, valamint a magyar parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek körében esetlegesen megjelenő korrupció megelőzéséről szóló jelentés közzétételét.
Megállapításuk szerint a négy évvel ezelőtt átadott 18 ajánlás közül az illetékes hatóságok ötöt hajtottak végre kielégítő mértékben.
A GRECO jelentésében felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a parlamenti jogalkotási folyamat átláthatósága érdekében, ideértve a lobbistákkal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályok bevezetését is. Alkossanak viselkedési kódexet a parlamenti képviselők számára, különösen azokra a helyzetekre vonatkozóan, amelyek összeférhetetlenséghez vezethetnek. Írják elő az összeférhetetlenség eseti megállapításának követelményét. Alkossák meg a vagyonnyilatkozatok egységes formáját. Vizsgálják felül a parlamenti képviselők kiterjedt mentelmi jogát. Végül dolgozzák ki a viselkedési kódex betartatásának, az összeférhetetlenségnek és a vagyonnyilatkozatoknak a hatékony ellenőrzését – írták.
Aggódik az igazságszolgáltatás miatt a GRECO
A bírókkal kapcsolatban a szakértők azt állapították meg, hogy nem történt előrelépés a GRECO ajánlásaival kapcsolatban. Véleményük szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatásköre – beleértve a bírók kinevezésének és előléptetésének folyamatát – továbbra is különös jelentőséggel bír.
A GRECO ezen a területen aggodalommal veszi tudomásul azokat a fejleményeket, amelyek a legutóbbi megfelelőségi jelentés elfogadása óta történtek Magyarországon. Ezek közé tartozik, hogy állításuk szerint nyomás nehezedik az Országos Bírói Tanács (OBT) egyes tagjaira, és hogy kihívások érték az OBT legitimitását. A GRECO nyomatékosan kéri a hatóságokat, hogy tekintsék fontosnak ezeket az ügyeket az igazságszolgáltatás függetlenségének hatékonyabb védelme érdekében.
Jelentésében a GRECO arra a következtetésre jut, hogy a korrupció elleni küzdelem a magyar parlamentben és az igazságszolgáltatásban továbbra sem kielégítő, ezért az országot e területeken továbbra is kötelezettségszegési eljárás alatt kell tartani.
Közleményben válaszolt az OBH
Az Európa Tanács (ET) mellett működő szervezetnek, a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) jelentése egyetlen esetben sem azonosított korrupciós kockázatot a magyar bírósági rendszerben – közölte a GRECO csütörtökön közzétett jelentésével kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal (OBH).
A bíróságok honlapján közzétett közlemény kiemeli, hogy a GRECO-jelentés drasztikusan korlátozná a bírák mentelmi jogát; a jelentés szerzői szerint kizárólag a bírói tevékenységével összefüggésben, lényegileg csak a tárgyalóteremben illethet meg valakit az immunitás. Az OBH azonban ellenzi, hogy szűkítsék a mentelmi jogot, amely „a bírói függetlenség és integritás egyik sarokköve, bármiféle korlátozása veszélyes és káros”.
A GRECO korlátozná a bírók kirendelésének lehetőségét is, noha soha nem fordult még elő, hogy az OBH elnöke a hozzájárulása nélkül rendeljen ki bírót más szolgálati helyre – írták.
A GRECO jelentése foglalkozik a bírói álláspályázatok elbírálásával is. Ezzel kapcsolatban az OBH felidézi: 2017-ben az OBH elnöke 274 bírói álláspályázatot bírált el, melyek közül csupán 15 végződött eredménytelenül. Mivel 4 esetben pályázat sem érkezett, csupán 11 esetben (4 százalék) vetődhetne fel az elbíráló részéről bármilyen mérlegelési lehetőség. Viszont a 11-ből hat esetben az elbíráló szervek szabálysértése, ötben a pályázat kiírása óta bekövetkezett, a munkaszervezést-munkaterhelést érintő változás volt az eredménytelenné nyilvánítás oka. Ráadásul több pályázó esetén az OBH elnöke az elé került pályázati sorrendtől csak az Országos Bírói Tanács (OBT) előzetes hozzájárulásával térhet el – emelték ki.
A közleményben az áll, hogy a GRECO munkacsoportja budapesti adatgyűjtésekor az OBH joggyakorlatát nem bírálta, csupán elvi észrevételeket tett a bíróságok igazgatásának törvényi szabályozására. A jelentés esetenként tényállítások helyett puszta feltevésekből indult ki – írta az OBH -, például, amikor az OBT-re nehezedő, saját megfogalmazásában is pusztán „állítólagos” nyomásgyakorlást emlegeti.
(MTI)