Három és fél év börtönbüntetésre ítéltek egy gyújtogatót Zalaegerszegen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A férfi szemétgyűjtő edényeket, autókat, ablakredőnyt, sőt egy pajtát is felgyújtott Zalaegerszegen, illetve Sárváron.

Jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Járásbíróság a 26 éves, büntetlen előéletű férfit, aki 2019 októberében égésgyorsító anyagok használatával hat helyen gyújtott fel szemetes konténereket Zalaegerszegen. Egy lakóház földszinti lakásának ablakredőnyét is meggyújtotta, ami több helyen is átégett, egy kilencemeletes társasház szemétledobójában általa okozott tűz pedig a nagy mennyiségű mérgező füst miatt a házban élők életét veszélyeztette.

A férfi egy zalaegerszegi vállalkozás telephelyén műanyag zsákokban tárolt, 50 köbméternyi elektronikai eszközt gyújtott fel, és a tűz átterjedt egy autóra is. Máskor egy utcán parkoló furgon műanyag ajtófogantyúit és díszléceit lobbantotta lángra öngyújtójával. Sárváron egy félig nyitott szalmatároló pajtában és istállóban okozott jelentős kárral járó tüzet.

A férfi emellett festékszóró spray-vel összefirkált több zalaegerszegi épületet, társasházak és egy templom falát.

Az ügyész – a tűzvizsgálati igazságügyi szakértő megállapításai alapján – több ponton módosította az eredetileg a vádiratban foglaltakat, hangsúlyozva milyen további veszélyeket okozhatott volna a tűz. Irodahelyiségre, lakásra, autókra is továbbterjedt volna a férfi által gyújtott tűz, amivel emberéleteket veszélyeztetett és még nagyobb anyagi kárt okozott volna.

A Zalaegerszegi Járásbíróság többrendbeli közveszélyokozás és rongálás bűntette, illetve vétsége miatt jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte a férfit – közölte a Zalaegerszegi Törvényszék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.