Iszapömlés: szabadságvesztést kért az ügyész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tizenhárom vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Győri Törvényszéken, a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásának szerdai tárgyalási napján.

Az ügyész vádbeszédében a tizenhárom vádlott büntetőjogi felelősségéről beszélt „Magyarország legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófájában”.

Közölte: a vádlottak, bár nem előidézői a történteknek, a vörösiszap-katasztrófa következményeit az elvárható magatartással mérsékelhették volna.

Úgy fogalmazott, hogy a per vádlottjainak, a Magyar Aluminium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori menedzsmentjének felelőssége abban áll, hogy a katasztrófát megelőzően, 2010 nyarán felismerték ugyan, hogy veszélyhelyzet állhat elő, de azt nem előzték meg. A katasztrófa bekövetkezte után pedig nem értesítették időben sem a lakosságot, sem az illetékes szerveket – a mentőket, a tűzoltóságot, a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a polgári védelmet, önkormányzatokat, a vízügyi igazgatóságokat és a MÁV-ot. A történtek következményei így még súlyosabbá váltak.

A gátszakadás után a vádlottak csak egymással beszéltek telefonon, és elmentek a 10-es kazettához is, ahol felismerték a katasztrófa nagyságát, de „hírzárlatot rendeltek el”. Tudták, hogy a gátszakadás milyen következményekkel járhat, hogy mi ömlik a kazettából, hogy emberéletek kerülnek veszélybe, ennek ellenére nem nyújtottak segítséget – hangsúlyozta az ügyész. Hozzátette: hatékony közbeavatkozással sokak sérülését és javainak elvesztését megakadályozhatták volna.

Kifejtette: a vádlottak tisztában voltak a Mal Zrt. területén elhelyezkedő északi fal „nem egyenletes süllyedésével”, illetve a 10-es kazettában tárolt vörösiszap szivárgásával – ami jelentősen hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez – azonban nem intézkedtek.

Azt mondta, a tározóban vörösiszap felületén túl nagy mennyiségű lúgos, maró hatású vizet tároltak, ami szintén nagyban hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez. A kazettát a „józan logika alapján” sem lehetett volna csordultig tölteni, valamint a cég saját biztonsági előírásai sem tették volna ezt lehetővé – tette hozzá.

A szükséges monitoring- és karbantartási kötelezettség elmaradását is komoly veszélyforrásnak nevezte.

Az ügyész szerint a létesítmény üzemeltetői a felelősek a katasztrófáért, bár tervezési, kivitelezési hibák is előfordultak, de ez személyre lebonthatóan évtizedek távlatában nem állapítható meg.

Vádbeszédében azt mondta: közveszély előidézéséért és annak következményeiért üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásai miatt tizenegy vádlott, ezeken túlmenően hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért négy vádlott felelős.

Az ügyész a vádlottak bűnösségének kimondását különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta.

Az ügyészség bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését indítványozta, akit korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádoltak.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.

A vörösiszap-per megismételt elsőfokú tárgyalása 2017. december 11-én kezdődött. Az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjek megsértésének vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el.

(MTI)

---