Jogellenes a kereseti kérelmen túlterjeszkedő ítélet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróság a kereset jogcíméhez ugyan nincs kötve, azonban nem érvényesített igényt nem bírálhat el.
Az alapügy
Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű alperesi társasházak lakóépületeik felújítását tervezték részben állami, részben önkormányzati támogatásból, továbbá banki kölcsönből. A létrejött fővállalkozási keretszerződésben a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy biztosítja az alperesi lakóépületek kockázati alapú hőszolgáltatását, fűtési és hálózati melegvíz rendszer üzemeltetését, valamint elvégzi a lakóépületek komplex épületenergetikai korszerűsítését és biztosítja az ezekhez kapcsolódó hitelfinanszírozást is. A kötelem teljesítéséhez szükség volt a Főtáv Zrt.-vel való megállapodásra is.
A korszerűsítési munkák elvégzésre kerültek, de a megállapodás további elemei nem valósultak meg. A peres felek között elszámolási vita alakult ki.
A felperes többször módosított keresetében vállalkozói díj, üzemeltetési díj és hőenergetikai díj iránti igényeit érvényesítette az alperesekkel szemben.
A másodfokú bíróság a kiemelt jelentőségű ügyben hozott jogerős ítéletében – az elsőfokú bíróság jogi álláspontjától eltérően – megállapította, hogy a vállalkozói díj iránti igény nem évült el, ugyanakkor az üzemeltetési díj és hőenergetikai díj egy része bíróság előtt nem érvényesíthető. Az érvényesíthető hőenergetikai díj iránti igény azért megalapozatlan, mert a lehetetlenülés jogkövetkezményeit alkalmazva a felperesnek csak a szakértői véleménnyel alátámasztott és általa érvényesített vállalkozói díj jár.
A jogerős ítélettel szemben a felperes és a II. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, míg az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel éltek.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelmek alapján eljáró Kúria a peres felek közötti jogvitában kimondta, hogy a felperes által érvényesített követelések egy része elévült, mert a vállalkozási jellegű munka a felperes részéről – az alperesek által sem vitatottan – elvégzésre került, arról teljesítésigazolás készült, és számlák kiállítására is sor került.
A vállalkozói díj megfizetésének esedékességét nem befolyásolta a komplex jogviszonyban sem az óvadéki szerződés teljesítési határideje, sem ehhez a jogviszonyhoz kötődő visszatartási jog. A megrendelőket a vállalkozási jogviszony alapján megillető visszatartási jog csak a kijavítás vagy a kicserélés szavatossági igényhez kapcsolódhat, tehát csak a kötelezett pénzkövetelésével nem egynemű, a vele szembeni beszámításra nem alkalmas igények kapcsán merülhet fel, ezért visszatartási joga az alpereseknek nem volt, és a jogviszony komplex jellegéből sem következik a vállalkozói díj esedékességének hiánya. Ezért a II. rendű alperes vonatkozásában, aki a vállalkozói díjban történő marasztalását felülvizsgálati kérelemmel támadta, a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezésének és e körben a felperes keresetének elutasítására volt szükség.
A Kúria megállapította azt is, hogy nem lehet a kereset tartalmát (azaz a bíróság döntésére irányuló kérelmet) más tényalapon megítélni, mint amely alapon azt a felperes kérte. Ezért jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor a felperes által nem érvényesített lehetetlenülési igényről döntve hozott határozatot a hőenergetikai szolgáltatási díj körében. Ebben a részében azonban azért nem kellett a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezni, mert az érdemi elutasító döntéssel – más jogi alapon – a Kúria egyetértett.
A Kúria döntési jogkörét a továbbiakban behatárolta az előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelmek tartalma, továbbá az a körülmény, hogy a felülvizsgálati kérelemre irányadó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul meg nem felelő kérelmek érdemi elbírálására nem kerülhetett sor.
(kuria-birosag.hu)
