Jogsértő felmondások az idősotthonban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogszerűtlenül mondták fel az ellátási szerződését azoknak a bentlakónak, akik a visegrádi Aranykor Alapítvány Idősek Otthonában – az indoklás szerint – valótlan dolgokat állítottak az ombudsman munkatársainak, ezzel veszélyeztetve az Otthon fennállását, működését.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti megelőző mechanizmus feladatkörében eljárva helyszíni látogatásokon is vizsgálja a bentlakásos intézmények, intézetek helyi viszonyait. Az esetlegesen előforduló jogi és egyéb sérelmeket az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett látogatásokon is felmérhetik. Ezt a tevékenységet és a vizsgált hatóságok, tisztviselők, tisztségviselők kötelezettségeit két törvény is szabályozza.
Az ellátási szerződések felmondását alátámasztó indoklás rendeltetésében, szellemében és betűjében is sérti a két törvényt. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény szerint ugyanis senkit sem érhet hátrány azért, ha információkat közöl a biztossal és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére általa felhatalmazott munkatársaival.  A 2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve nyomatékkal tartalmazza, hogy „semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni szankciót, ha az illető a nemzeti megelőző mechanizmussal akár valós, akár hamis információkat közölt, és az adott személyt vagy szervezetet semmiféle más jellegű hátrány sem érheti”.
Az idősotthon illetékeseinek erről tudomással kellett bírniuk, hiszen az ombudsman munkatársai a látogatás kezdetén átadták nekik a megbízólevelüket, amelyben az idézett törvényi előírás egyértelműen szerepelt.
A felmondásokat a jogi aggályokon túl különössé teszi az a kérdés is, hogy vajon honnan értesült hitelesen az Otthon vezetése arról, amit szerintük a három ellátott az ombudsman munkatársainak mondott?  A személyes találkozáson ugyanis az Otthon képviselője nem vehetett részt. Az alapvető jogok biztosa, mint nemzeti megelőző mechanizmus pedig érdemben még nem vizsgálta ki az Otthon lakóitól kapott információkat, tehát el sem készülhetett a jelentése, amely a látogatás tapasztalatait és az ott elhangzottakat tartalmazza majd. Mindezek alapján a felmondásban megjelölt indok minden alapot nélkülöz – állapította meg az ombudsman.
A jogszabályi rendelkezések szerint egyébként az Otthon lakóját abban az esetben sem érhetné hátrányos intézkedés, ha az alapvető jogok biztosa az ellátottól kapott tájékoztatás birtokában tenne bármilyen megállapítást a jelentésében.
Az ellátási szerződés felmondása ilyen háttérrel sérti a jogbiztonsághoz fűződő jogot, egyúttal pedig veszélyezteti az alapvető jogok védelmének érvényesülését. Ezért Székely László ombudsman a legfőbb ügyész eljárását kezdeményezte. A Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét felkérte, hogy 15 napon belül folytasson ellenőrző vizsgálatot az intézményben.  Az Otthon kuratóriumi elnökét pedig felhívta arra, hogy vonja vissza a három ellátási szerződés jogellenes felmondását és a jogsértő eljárás megszüntetéséről 30 napon belül küldjön értesítést.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.