Két magyar ügyben foglalt állást a Velencei Bizottság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A civil szervezetek finanszírozásáról és a közigazgatási bíráskodás átalakításáról is véleményt adott ki a Bizottság.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői az egyesületek és civil szervezetek független működése érdekében nemrég elfogadták az ET tagállamokban működő civil szervezetek külföldi támogatásának alapvető szabályaira vonatkozó jelentésüket.

Az elmúlt négy évben a Velencei Bizottság kritikus hozzáállással fogata azokat a miniszteri beszámolókat, amelyek –akár szándékosan, akár csak közvetetten – politikai okokból ellehetetlenítették a civil szervezetek külföldi támogatását, többek között Magyarországon, Ukrajnában vagy Oroszországban.

Az ET főtitkár is kiállt a jelentésben foglalt elvek mellett és az ET Miniszteri Bizottsága elé terjesztette azt, amely ajánlás formájában fogadta el.

A jelentés szerint a civil szervezetek és az egyesüléshez való jog alapvető eleme, hogy a szervezetek pénzügyi és más anyagi támogatást fogadjanak el, amelyeket a nemzetközi egyezmények, többek között az Emberi Jogok Európai Egyezménye, illetve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is deklarál.

A Velencei Bizottság nemrég kiadott véleményében Magyarországgal összefüggésben kifogásolta a tavaly elfogadott Közigazgatási Felsőbíróságról és az Országos Közigazgatási Bírói szóló törvényeket.

Trócsányi László igazságügyi-miniszter megértette a Velencei Bizottság aggályait, ugyanakkor kifejtette, hogy Magyarország szuverén joga, hogy a nemzeti szabályozás keretein belül létrehozza a közigazgatási bíráskodás új rendszerét, amelynek kialakítása során teljes mértékben figyelembe vették az európai értékeket.

A miniszter biztosította, hogy minden jelenlegi közigazgatási bíró tisztségében marad és a közigazgatási gyakorlattal rendelkező tisztviselők közigazgatási bíróvá való kinevezése lehetőségének megteremtésével nagyobb tudás halmozható fel, ezáltal pedig professzionálisabbá és hatékonyabbá válhat a közigazgatási bíráskodás.

(coe.int

coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


Törvénymódosítás: a büntetett előéletűek nem vezethetnek taxit
2020. július 3.

Tizenhárom közlekedési törvényt módosított pénteki döntésével az Országgyűlés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett változtatások egyebek mellett lehetővé teszik a büntetett előéletű taxisok kiszűrését a piac tisztítása, az utasok védelme érdekében.

Fontos változások a Kúrián
2020. július 3.

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.