Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kiadják Magyarországnak a német hatóságok az eddig 62 rendbeli csalással meggyanúsított szolnoki brókert, akit európai elfogatóparancs alapján május végén fogtak el Németországban és kiadatási letartóztatásba került – erősítette meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség sajtószóvivője a pestisracok.hu információját.
Balázsné Busku Terézia a nyomozás érdekeire hivatkozva azt nem kívánta közölni, hogy mikor és hová viszik a – Bróker Józsiként is emlegetett – gyanúsítottat. Elmondta: az ügyészség indítványozza a nyomozási bírónál a gyanúsított előzetes letartóztatását, mert a férfi megszökött a hatóság elől és fennáll annak veszélye, hogy szabadlábon hagyása esetén újra megszökne.
Hozzátette, a férfi egyelőre 62 rendbeli csalással gyanúsítható, de ez nem zárja ki, hogy a nyomozás során további sértetteket is találjanak. Eddig szolnoki, szegedi, martfűi, budapesti, gödöllői sértetteket hallgattak ki.
Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez |
---|
Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól. Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! Megrendelés >> |
Továbbra is egy ember gyanúsítható a bűncselekményekkel, a nyomozás határideje szeptember 29., ami meghosszabbítható – közölte.
Kitért arra, hogy az ügyben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz. Ezt megelőzően a Szolnoki Rendőrkapitányság járt el, elfogultság miatt jelölték ki a Csongrád megyei főkapitányságot – fűzte hozzá. A nyomozás ügyészségi felügyeletét a Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészség látja el – jelezte.
A sajtószóvivő kifejtette: a gyanú szerint a férfi kedvező befektetési lehetőségekre hivatkozva magas kamat, illetve hozam ígéretével kötött kölcsönadási megállapodásokat a sértettekkel, de a vállalt kötelezettségeit nem állt szándékában teljesíteni. Tettét az anyagi haszonszerzés motiválta. A nyomozási bíró március 25-én adta ki a feltételezett elkövetővel szemben a nemzetközi és az európai elfogatóparancsot, amelynek alapján a férfit május 31-én Németországban fogták el.
Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság |
---|
Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. Megnézem >> |
A hírportál információi szerint F. József Szeverin az elmúlt néhány évben feltételezhetően százmilliókkal károsított meg legalább nyolcvan embert. Nagy valószínűséggel már a héten Magyarországra hozzák a brókert – írták.
Tavaly novemberben a szoljon.hu írt több elkeseredett sértettről – idézték fel. Az egyik család például a lányuk külföldi taníttatását szerette volna finanszírozni, így huszonhárommillió forintot adtak a csalónak. Telefonon tartották vele a kapcsolatot, de amikor kérték a pénzüket, a bróker sosem adta oda, mondván, később jobban járnának. A férfit 2013 végén már hiába hívták, nem vette fel a telefont. A pestisracok.hu hétfői információi szerint van olyan károsult is, aki ötvenmillió forintot adott át „Bróker Józsinak”.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!