Nem áll bíróság elé Rogán Antal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azokat a feljelentéseket, amelyeket az éjszakai életben jelentős befolyással bíró Portik Tamás kijelentései nyomán születtek – értesült a Magyar Idők.


A lap online kiadásának a feljelentők egyike, Tényi István azt mondta: a főügyészség azzal utasította el a hamis vád, valamint hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentését, hogy Portik Tamás állításait „semmilyen adat sem támasztja alá”.

A lapnak nyilatkozva Tényi István részletezte: a KNYF úgy ítélte meg, hogy a Rogán Antal által Juhász Péter, az Együtt társelnökével szemben folyamatban lévő személyiségi jogi perben tanúként meghallgatott Portik Tamás „önmagának is ellentmondó nyilatkozatot” fogalmazott meg.

Portik Tamást, aki gyilkosságért 15 év fegyházbüntetését tölti, a Fővárosi Törvényszék június végén tanúként hallgatta meg a fideszes politikusnak az Együtt társelnökével szemben indított perében.

(MTI)

Kommentár a polgári perrendtartáshoz

Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa

Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen!

A kommentár részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.

Megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.