Meglepő ítélet: elemi iskolába kell járnia


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Írástudatlanságára hivatkozott, iskolába járásra ítélték Romániában az adócsalót.


 

 

Az elemi iskolába való beiratkozásra és tanulásra „ítélt” Romániában a jászvásári törvényszék egy 37 éves, illegális ócskavas-kereskedéssel foglalkozó asszonyt, aki az eljárás során írástudatlannak mondta magát, és azt állította: emiatt nem tudta, hogy törvényt sért.Az esetet ismertető román kereskedelmi televízió, a Pro TV szerint ez az első eset Romániában, amikor valakit „iskolára ítélnek”.

Az asszonyt adócsalásban találták bűnösnek: tevékenységével állítólag másfél millió lejes (több mint százmillió forintos) kárt okozott az államnak. A bíróság négy év felfüggesztett börtönre ítélte, kiegészítő büntetésként pedig előírta, hogy járjon iskolába: amennyiben a megszabott feltételeknek nem tesz eleget, büntetését le kell töltenie.

Public Governance, Administration and Finances Law Review

A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is.

Megrendelés >>

Falujában, a Iasi megyei Ciureában, csak kevesen végeztek nyolc osztályt: a legtöbb felnőtt csak az alsó tagozatot végezte el egy alapítványi iskolában, hogy vezetői engedélyt szerezhessen – számolt be a Pro TV.

Az asszony vonakodik eleget tenni a bíróság által megszabott „büntetésnek”, és nem kizárt, hogy a börtönt választja. Arra hivatkozott, hogy a roma közösségben hagyományosan a férfi hozza a döntéseket, és nem hiszi, hogy férje megengedi majd neki, hogy nagyobbik, nyolcéves fia mellé beüljön az iskolapadba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.