Kormánytisztviselő jogellenes felmentéséről döntött a Kúria

Anyagi jogszabályba ütközés esetén szükségtelen a diszkrimináció és a joggal való visszaélés körében a bizonyítás lefolytatása.

Az alapügy

A felperes 2010. december 1-től törvényességi felügyelő és jogtanácsos munkakört töltött be az alperesnél. A felperesnek 2011. május 11-én a főosztályvezető két tanú jelenlétében megkísérelte átadni a felmentéséről szóló okiratot. A felperes ezt megtagadta, és kérte, hogy postán küldjék el részére. A felperes ezt követően munkahelyéről engedély nélkül távozott. A főosztályvezető ezután észlelte, hogy a felmentési okiratban a felmentési idő kezdetét az Mt. 90. § (2) bekezdés b) pontjába ütközően jelölték meg, ezért új felmentési okirat elkészítéséről rendelkezett.

Jelen eljárásban a felperes keresetében kérte a jogviszony megszüntetés jogellenességének megállapítását, illetve annak helyreállítását, továbbá meg nem fizetett illetményt, étkezési költségtérítést, elmaradt illetményt igényelt, és 160 nap szabadságmegváltást is kért. Ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés iránti igényt terjesztett elő, melynek összegét 10 havi átlagilletményben jelölte meg.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes 2011. május 11-én felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, kötelezte az alperest a felperes eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatására, az elmaradt illetmény és a cafeteria tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős részítélet hatályában való fenntartását, a közszolgálati jogviszony helyreállítása idejét a felülvizsgálati döntés napjában kérte megállapítani.

Másodlagosan a részítélet kiegészítését indítványozta arra hivatkozással, hogy a 90 napos késéssel közölt felmentő intézkedés alaki okból érvénytelen; Harmadlagosan a jogerős részítélet megváltoztatását és a felmentés jogellenességet megállapító határozat hozatalát, a jogviszony helyreállításának idejét a Kúria döntésének napjával egyezően kérte megállapítani.

Negyedlegesen a jogerős részítélet bizonyítatlan részét hatályon kívül helyezni kérte és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős részítélet hatályon kívül helyezésére és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára irányult az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása mellett.

A Kúria döntése

A felperes felülvizsgálati kérelme megalapozatlan, míg az alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos. Az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a felmentés átadása a jogszabályoknak megfelelően történt, az közölt volt.

Az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a jogviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt. A másodfokú bíróság helytálló következtetésre jutott az orvosi dokumentumok értékelése során, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapítható volt, hogy a felperes 2011. május 10-től – így a felmentés napján is – keresőképtelen állományban volt.

A Ktjv. 2. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a Ktv. 60. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a másodfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy az alperes a jogviszony helyreállításának akadályára nem hivatkozott, így a felperes eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatására köteles.

A felperes felülvizsgálati kérelmében is állította hátrányos megkülönböztetését, illetve a munkáltató joggal való visszaélését (rendeltetésellenes joggyakorlás). A következetes ítélkezési gyakorlat szerint azonban anyagi jogszabályba ütközés esetén szükségtelen a diszkrimináció és a joggal való visszaélés körében a bizonyítás lefolytatása [4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény indokolás 5. pont].

A munkáltató a felmentés során az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontját megszegte, így erre figyelemmel a jogviszony helyreállítására köteles. A felperes a jogviszony helyreállításának időpontjául a Kúria döntésének napját kérte meghatározni a Pp. 146. § (5) bekezdésére utalással. Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság 49/1999. számú munkaügyi elvi határozatában kifejtette, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése és annak helyreállítása vagy mellőzése esetén a munkaviszony megszűnése időpontjának – jogellenes megszüntetést meg nem állapító másodfokú jogerős határozat esetében – az ezt hatályon kívül helyező és a jogellenes megszüntetést jogerősen megállapító harmadfokú ítélet kihirdetése napját kell tekinteni.

Jelen esetben a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a jogellenes jogviszony megszüntetés és a felperes visszahelyezése tekintetében hatályában fenntartotta, így a másodfokú bíróság jogerős részítéletében foglaltak az irányadóak a visszahelyezés napját illetően is.

Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott volt a személygépkocsi használatával összefüggő költségekre nézve. A felperes a saját személygépkocsi használatának feltételeit nem bizonyította (Pp. 164. §).

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érintette. Azon rendelkezését, amellyel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperest gépjármű költségtérítés fizetésére kötelezte, hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyebekben a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3), (4) bekezdése értelmében.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Nem sért uniós jogot az adós ellen indítható végrehajtás
2019. szeptember 19.

Nem ütközik uniós jogba a magyarországi fogyasztói hitelszerződéseknek az a kikötése, amely szerint az adós tartozásának összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és erről közjegyzői okirat állíttatható ki - közölte döntését az Európai Unió bírósága.

Laura Codruta Kövesi vezetheti az európai ügyészséget
2019. szeptember 19.

Megszavazták a román Laura Codruta Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását az európai uniós tagországok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan felálló intézmény első vezetője.