Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kun-Mediátor-ügyben első fokon kiszabott büntetés súlyosítását, további vagyonelkobzást és a sértettek polgári jogi igényének elbírálását indítványozza a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség – tájékoztott Nagyné Günther Ágnes szóvivő kedden.
A Bróker Marcsi néven elhíresült vádlott az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítélete szerint a Kun-Mediátor Kft. vezető tisztségviselőjeként 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre irányuló szerződéseket, amelyek alapján számukra a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért.
A karcagi nő a betétgyűjtésre nem rendelkezett engedéllyel, az ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott. Ügyfeleinek így néhány millió forint és több mint egymilliárd forint közötti kárt okozott.
A Szolnoki Törvényszék a vádlottat csalás bűntette és más bűncselekmények miatt tíz év börtönnel és 5,4 millió pénzbüntetéssel sújtotta, végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint vele, az általa képviselt gazdasági társasággal és két családtagjával szemben vagyonelkobzást rendelt el.
A törvényszék öt sértett mintegy 130 millió forintnyi kárának megfizetésére kötelezte az asszonyt. Az elsőfokú bíróság döntése alapján a sértettek többsége kártérítési igényét egyéb törvényes úton – külön polgári perben – követelhetné.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés tartama aránytalanul enyhe, ezért annak súlyosítását indítványozta. A főügyészség a Szegedi Ítélőtáblától kérte a sértettek által bejelentett polgári jogi igények érdemi elbírálását, a vádlott kártérítés megfizetésére kötelezését, valamint azt is, hogy két hozzátartozója mellett más családtagjaival szemben is rendeljenek el vagyonelkobzást.
(MTI)
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!