Lehet-e munka közben a munkáltató készletét “dézsmálni”?

Amennyiben a munkáltatónál vezető beosztásban foglalkoztatott munkavállaló munkaidőben, a rá bízott készletből- annak értékétől függetlenül – fizetés nélkül fogyaszt élelmiszert, olyan súlyos kötelezettségszegést követ el, ami az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet.

Az alapügy

A felperes 1999. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában food és non-food vezetőként, illetve áruházvezető-helyettes is volt. A munkáltató 2015. március 27-én kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát az Mt. 78. § (1) bekezdés a)-b) pontjára hivatkozással fizetetlen áru felhasználása miatt.

A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeit kérte az Mt. 82. § (2) bekezdésére hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem címén kártérítést, valamint végkielégítést. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH.2012.173., Mfv.I.10.360/2017.). Jelen esetben az eljáró bíróságok téves következtetésre nem jutottak, a rendelkezésre álló adatokból arra vontak le helyes következtetést, hogy az alperes az azonnali hatályú felmondással történő jogviszony megszüntetés során jogszabálysértést nem követett el. A felperes a felülvizsgálati eljárásban állította, hogy rosszulléte és meghallgatása közötti időben egy meghibásodott gép működőképessé tételében kellett közreműködnie, erre azonban korábban nem hivatkozott, konkrétumot nem jelölt meg, így ezen érveléssel a bíróságok nem foglalkoztak ezért a felülvizsgálati eljárásnak sem lehet tárgya (BH.1996.372.).

Az a körülmény, hogy a munkavállalóknak esetleg lehetőségük volt az áru későbbi kifizetésére, nem jelenti azt, hogy azt munkaidőben elfogyaszthatták és későbbi fizetési szándékukat legalább nem kellett jelezniük senkinek. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperessel mint áruházvezetővel szemben fokozott elvárások érvényesültek, a szabályok betartatása az ő feladata volt, saját célra igénybe vett fizetetlen áru felhasználása részéről nem elfogadható.

Az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondáshoz a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékben történő megszegése szükséges. Az intézkedést megalapozó kötelezettségszegés bizonyítottságát követően annak súlyát kellett vizsgálni. Ennek értékelését a munkáltató együttműködési kötelezettséget sértő magatartása befolyásolhatja (EBH.2005.1344.).

Jelen esetben a másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy amennyibe a munkahelyen vezető tevékenységet ellátó munkavállaló munkaidőben, fizetés nélkül fogyaszt élelmiszert lényeges kötelezettségszegést követ el, így az arra alapított azonnali hatályú felmondás jogszerű. Az a körülmény, hogy a munkáltató a Kollektív Szerződés alapján a felperes munkaviszonyát felfüggeszthette volna, csak jogosultság, de nem munkáltatói kötelezettség. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.

Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.