Lengyel igazságszolgáltatási rendszer: a legfelsőbb bíróság és a független és pártatlan bíróság eszménye


A lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa bíráinak kinevezésével kapcsolatos valamennyi körülményre tekintettel e tanács ítélkező testülete nem minősül az uniós jog értelmében vett „bíróságnak”. Következésképpen a Bíróság nem vizsgálja érdemben az e bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket.

Lengyelországban azok a bírák, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is el kívánják látni feladataikat, kötelesek a nemzeti igazságszolgáltatási tanács (a továbbiakban: KRS) felé nyilatkozatot tenni az erre irányuló szándékukról.

Valamely rendes bíróság egy bírája vitatja a KRS-nek a kérelme okafogyottságát megállapító határozatát. A KRS ugyanis azt állapította meg, hogy a nyilatkozatot a törvényben előírt határidő lejártát követően tették meg. Az e bíró fellebbezése tárgyában eljáró lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa (a továbbiakban: rendkívüli felülvizsgálati tanács) a Bírósághoz fordult, hogy felvilágosítást kérjen a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének az uniós jogban rögzített elveivel kapcsolatban.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy – ellentétben azzal, ahogy azt az uniós jog megköveteli – az e tanács által előterjesztett kérdések nem a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság jogállásával rendelkező szervtől származnak. E kérdéseket tehát elfogadhatatlannak nyilvánítja.

E következtetés alátámasztása érdekében a Bíróság először is az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy olyan ítéletére1 hivatkozik, amely már kimondta a törvény által létrehozott jelleg és a rendkívüli felülvizsgálati tanács két ítélkező testülete függetlenségének hiányát. Ez az ítélet azon a megállapításon alapult, hogy ezen ítélkező testületek tagjainak kinevezésére a bírák kinevezési eljárására vonatkozó alapvető nemzeti szabályok nyilvánvaló megsértésével került sor.

A KRS összetételében 2017-ben bekövetkezett változás körülményei megkérdőjelezték a jogalkotó és a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét, és ez érintette azon képességét, hogy független és pártatlan jelölteket javasoljon a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire. Ráadásul az érintett bírákat a Lengyel Köztársaság elnöke a KRS határozata alapján nevezte ki, amelynek joghatásait a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a kinevezésük időpontjában e határozat jogszerűségének vizsgálatára várva felfüggesztette. Ezt követően a Bíróság azt is hangsúlyozza, hogy a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a fent említett határozatot végül megsemmisítette.
.
A Bíróság összeveti az Emberi Jogok Európai Bírósága és a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság megállapításait és értékelését a lengyel legfelsőbb bíróság bírái kinevezésének feltételeire vonatkozó saját ítélkezési gyakorlatával Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a jelen ügyben előterjesztett kérdéseket előterjesztő ítélkező testületet alkotó bírák kinevezését jellemző különböző elemek összekapcsolódása alkalmas arra, hogy jogos kétségeket keltsen a jogalanyokban e bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően, és sértheti azt a bizalmat, amelyet az igazságszolgáltatásnak egy demokratikus társadalomban és jogállamban a jogalanyokban keltenie kell.

Következésképpen ez az ítélkező testület nem minősül a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege és adott esetben összefoglalása megtalálható a CURIA honlapon.

Forrás: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2023-12/cp230206hu.pdf


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.