Lengyel igazságszolgáltatási rendszer: a legfelsőbb bíróság és a független és pártatlan bíróság eszménye


A lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa bíráinak kinevezésével kapcsolatos valamennyi körülményre tekintettel e tanács ítélkező testülete nem minősül az uniós jog értelmében vett „bíróságnak”. Következésképpen a Bíróság nem vizsgálja érdemben az e bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket.

Lengyelországban azok a bírák, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is el kívánják látni feladataikat, kötelesek a nemzeti igazságszolgáltatási tanács (a továbbiakban: KRS) felé nyilatkozatot tenni az erre irányuló szándékukról.

Valamely rendes bíróság egy bírája vitatja a KRS-nek a kérelme okafogyottságát megállapító határozatát. A KRS ugyanis azt állapította meg, hogy a nyilatkozatot a törvényben előírt határidő lejártát követően tették meg. Az e bíró fellebbezése tárgyában eljáró lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa (a továbbiakban: rendkívüli felülvizsgálati tanács) a Bírósághoz fordult, hogy felvilágosítást kérjen a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének az uniós jogban rögzített elveivel kapcsolatban.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy – ellentétben azzal, ahogy azt az uniós jog megköveteli – az e tanács által előterjesztett kérdések nem a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság jogállásával rendelkező szervtől származnak. E kérdéseket tehát elfogadhatatlannak nyilvánítja.

E következtetés alátámasztása érdekében a Bíróság először is az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy olyan ítéletére1 hivatkozik, amely már kimondta a törvény által létrehozott jelleg és a rendkívüli felülvizsgálati tanács két ítélkező testülete függetlenségének hiányát. Ez az ítélet azon a megállapításon alapult, hogy ezen ítélkező testületek tagjainak kinevezésére a bírák kinevezési eljárására vonatkozó alapvető nemzeti szabályok nyilvánvaló megsértésével került sor.

A KRS összetételében 2017-ben bekövetkezett változás körülményei megkérdőjelezték a jogalkotó és a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét, és ez érintette azon képességét, hogy független és pártatlan jelölteket javasoljon a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire. Ráadásul az érintett bírákat a Lengyel Köztársaság elnöke a KRS határozata alapján nevezte ki, amelynek joghatásait a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a kinevezésük időpontjában e határozat jogszerűségének vizsgálatára várva felfüggesztette. Ezt követően a Bíróság azt is hangsúlyozza, hogy a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a fent említett határozatot végül megsemmisítette.
.
A Bíróság összeveti az Emberi Jogok Európai Bírósága és a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság megállapításait és értékelését a lengyel legfelsőbb bíróság bírái kinevezésének feltételeire vonatkozó saját ítélkezési gyakorlatával Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a jelen ügyben előterjesztett kérdéseket előterjesztő ítélkező testületet alkotó bírák kinevezését jellemző különböző elemek összekapcsolódása alkalmas arra, hogy jogos kétségeket keltsen a jogalanyokban e bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően, és sértheti azt a bizalmat, amelyet az igazságszolgáltatásnak egy demokratikus társadalomban és jogállamban a jogalanyokban keltenie kell.

Következésképpen ez az ítélkező testület nem minősül a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege és adott esetben összefoglalása megtalálható a CURIA honlapon.

Forrás: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2023-12/cp230206hu.pdf


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.