Madárinfluenza járvány, mint vis maior helyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megállapította, hogy a felek az árban nem állapodtak meg, ezért nem jött létre szerződés a felek között.

Az alapügy

A peres felek között értékesítési keretszerződés jött létre, amely alapján az alperes a felperes konkrét megrendelései alapján hízott libákat és libamájat értékesített a felperes részére. A szerződés szerint az átvételi árak és fizetési feltételek meghatározása a felperes mindenkori aktuális árközleménye alapján történt. A peres felek e kikötéstől eltérő üzleti gyakorlatot alkalmaztak az ármegállapításra oly módon, hogy a peres felek az aktuális árakat minden esetben közös megegyezéssel határozták meg. Az utolsó közös megegyezéssel elfogadott árközlemény a 2016. október 17-i volt. 2016-ban madárinfluenza járvány tört ki, amely befolyásolta a peres felek közötti üzleti kapcsolatot is.

A peres felek a 2017. január 16-i árközleményt illetően megállapodni nem tudtak, az alperes 2017. január 16-tól kezdődően már nem szállított libákat a felperes részére. A felperes elszámolást készített el, és 2017. október 16-ig egyetlen alkalommal sem szólította fel az alperest a szerződés teljesítésére.

A felperes meghiúsulási kötbér iránti kereseti kérelmét a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet – részben eltérő indokokkal – hatályában fenntartotta. A Kúria a jogerős ítéletben írtakkal szemben megállapította, hogy a peres felek közötti keretszerződés nem előszerződés jellegű, az nem hozott létre szerződéskötési kötelezettséget. Az egyedi megrendelések esetén az árban meg kellett állapodni. Erre vonatkozóan a keretszerződés tartalmazott ugyan egy mechanizmust, amelyet azonban a szerződő felek ténylegesen nem alkalmaztak.

A madárinfluenza járvány jelentős piaci átrendeződést eredményezett, de a megnövekedett termelési költségek mellett az alperes változatlanul képes lett volna az egyedi megrendelések teljesítésére, így a vis maior helyzetnek nincs a szerződést fizikai vagy jogi okból lehetetlenné tevő jogkövetkezménye. A szállítások azért maradtak el, mert megváltozott piaci körülmények között újabb ármegállapodást már nem tudtak a felek kötni, és a nyilatkozataikból, valamint a lezajlott elszámolásból, továbbá abból, hogy a felperes sem kezdeményezett további szállításokat, arra lehet következtetni, hogy a keretszerződést a felek közös akarattal megszüntették.

A keretszerződésben kikötött meghiúsulási kötbér csak szerződésszegéshez kapcsolódhat, ennek hiányában e jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.