Magyarországon a leggyengébb a demokrácia az uniós tagállamok közül, egy új jelentés szerint


A demokrácia az egész világon hanyatlóban van. Ez a Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Nemzetközi Intézete, más néven IDEA értékelése, amely a tekintélyelvű tendenciák globális felfutását mutatja.

„A 2023-as demokrácia globális állapota” elnevezésű, csütörtökön közzétett jelentés szerint a világ minden régiójában demokratikus hanyatlás tapasztalható.

„Ez a hatodik egymást követő év, amikor adathalmazunk eredménye csökken, ez a leghosszabb ilyen időszak, amióta elkezdtük az adatgyűjtést” – mondta Seema Shah, az IDEA demokráciaértékelési részlegének vezetője.

A 173 országon adatain alapuló tanulmány 17 különböző mérőszámot használ a rangsorok meghatározásához, beleértve a polgári szabadságjogokat, a bírói függetlenséget és a jogállamiságot.

Európa a világ legjobban teljesítő régiójaként áll az élen, de a helyzet a kontinensen eltérő.

„Fontos emlékezni arra, hogy Európa továbbra is a legjobban teljesítő régió a világon. Továbbra is vezet. Uralja az idén kiadott rangsor elejét is. Természetesen bizonyos országokban, köztük a jól teljesítő országokban is vannak valóban jelentős visszaesések. Ezek az országok továbbra is jól teljesítenek, de fontos, hogy megállítsuk ezeknek a hanyatlását, mielőtt még komolyabbá válnának. Láttunk tehát olyan dolgokat, mint a szólásszabadság, a sajtószabadság és a jogállamiság korlátozása Európa-szerte, és kifejezetten egyes országokban” – tette hozzá Seema Shah.

A szokásos országok, Magyarország és Lengyelország az Európai Unió legalacsonyabb értékekkel rendelkező tagállamai, de Románia is a harmadik legrosszabbként szerepel.

Nem meglepő módon a skandináv országok a legjobb demokratikus teljesítményt nyújtó országok az uniós blokkban. Dánia áll az élen mind Európában, mind világszerte, Finnország és Svédország a harmadik és negyedik helyen áll, miközben Németország a második helyre jött fel.

Ausztria és Portugália azon országok közül kettő, amelyeket a jogállamiság terén tapasztalt meredek hanyatlásuk miatt külön említenek. De ez nem csak rossz hírek vannak Európa számára.

„Közép-Európát és néhány közép-európai országot a régió demokratikus növekedésének egyfajta új epicentrumaként azonosítottuk. Valóban jelentős növekedést tapasztaltunk olyan országokban, mint Moldova, Örményország, Szlovénia. És a fejlődés bizonyos esetekben meglehetősen drámai volt” – magyarázta Seema Shah.

A jelentés rámutat például a közelmúltban lezajlott lengyelországi választásokra is, amelyek során az esetleges új kormány visszavonhat különböző intézkedéseket, amelyek hozzájárultak az ország demokratikus hanyatlásához.

Ahogy említettük: Magyarország rendkívül rosszul teljesített az összevetésben, az uniós tagállamok közül messze a leggyengébb eredményt elérve. A 17 mérőszámot négy szempont alapján csoportosították. Ezek közül háromban is – jogállamiság, képviselet és részvétel – az utolsó helyet foglalja el az EU-ban Magyarország, egyedül a jogok garantálása tekintetében sikerült megelőzni Romániát és Lengyelországot. A magyar eredmény általában egy szinten volt az örmény, vagy a georgiai értékekkel. A legsúlyosabb a helyzet a „részvétel” térén, ahol az részben vagy egészen Európa területén fekvő országok közül csak Törökországot, Oroszországot, Fehéroroszországot és Azerbajdzsánt sikerült felülmúlni.

A további szempontokról a TELJES cikkben IDE KATTINTVA olvashatnak.

Forrás: euronews.com


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.