Megválasztották Novák Katalint köztársasági elnökké
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A békesség embere akar lenni köztársasági elnökként Novák Katalin, aki szerint a magyarok békét akarnak. A Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőző beszédében fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt megválasztása esetén csütörtökön az Országgyűlésben. A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség.
Az április 3-i országgyűlési választást és népszavazást sorsdöntő pillanatnak nevezte, és bizakodását fejezte ki, hogy a választók nem tévesztik szem elől a nemzeti érdeket és gyermekek jövőjét.
Azt mondta, tudja, honnan jött, hogy ki ő és hogy mi a dolga, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.
Novák Katalin kijelentette, az lesz a dolga, hogy abba a magasságba emelje nemzettársait, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Mások megértéséhez a hitéből merít erőt, és nem országjárásokra készül, hanem egyszerűen ott lesz, ahova tartozik, azokkal lesz, akikhez tartozik: a magyarokkal – közölte.
Forrás: MTI/Máthé Zoltán. Novák Katalin, még mint a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén.
Mi bármikor tudjuk folytatni, és újra is tudjuk kezdeni. Fel tudjuk építeni, meg tudjuk erősíteni azt, ami a miénk, és amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család – fogalmazott. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta, megjegyezte, a szuverenitás bizonyos részéről csak a családban képes lemondani Veres István, a férje javára.
Elmondta, nem ahhoz képest, hanem annak is köszönhetően akar jó köztársasági elnöke lenni az országnak, hogy nő. Tettekre készül – mondta – , kész minden terhet magára vállalni, amit az államfői tisztség rá ró. Hozzátette: anyaként és feleségként békességre, megértésre, biztonságra törekszik, elnökként is a békesség embere akar lenni.
Novák Katalin közölte, annak a generációnak a tagja, amely készen kapta a nemzeti függetlenséget, és nem fogja megengedni, hogy az ország drágán szerzett függetlenségével „bárki orosz rulettet játsszon”. „Mi nemzeti érzelmű negyvenesek magyar földről magyar szemmel nézzük a világot” – hangoztatta, úgy folytatva, ennek a generációnak már nem kellett megtanulnia, milyen orosz megszállás alatt élni, de volt lehetősége megérteni, milyen Európa részének lenni.
Közölte, a generáció tagjai közül sokan tanultak, éltek Nyugat-Európában, nem majmolni akarják azt a világot, de vannak ott jó dolgok, amit el lehetne sajátítani. Magyarország sohasem lesz Svájc. Nekünk a Balaton a Riviéra, a Kékes a csúcs, a víz az ásványkincs, a kiművelt emberfő a természetes erőforrás, a magyar a titkos nyelv, Bartók és Kodály zenében a brandünk, adottak a szomszédaink. Európához tartozunk és Európa hozzánk. Ezen változtatni nem tudunk és nem is akarunk – mondta.
Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. Elmondta, az ország már éppen kezdte visszanyerni a koronavírus-járvány előtti élete biztonságát és szabadságát, és akkor elszabadult ez a másik pusztító vírus: 14 napja háború van Magyarország szomszédjában.
Úgy fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes az embereknek, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni – mondta.
Köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak a bajban lévőknek.
Novák Katalin beszámolt arról, hogy a múlt héten a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként négy püspökkel Kárpátalján járt, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, ugyanolyan fontosak, mint akik eljöttek és minden más ukrajnai menekült is. A nemzeti hitvallásból idézve a lelki, szellemi megújulás szükségességéről is beszélt.
Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely szerinte minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a Nyugathoz kívánunk tartozni.
Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést.
(MTI)