Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az orosz-ukrán háború által kiváltott üzleti kockázatok csökkentése érdekében módosíthatóak az építési beruházási közbeszerzési eljárások és szerződések – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Közbeszerzési Hatóság (KH) közös közleményében.
Az ÉVOSZ és a KH által közösen kidolgozott ajánlásának célja, hogy a háború kitörése előtt elindult közbeszerzési eljárásoknál a vis maior helyzetben felvázolja azokat a jogszerű megoldásokat, amelyekkel az ajánlatkérők, illetve a szerződést kötő felek élhetnek, hogy teljesíthetőek legyenek a korábban megkötött szerződések, vagy új közbeszerzési eljárásokat tudjanak kiírni, amelyek a megváltozott helyzethez igazodnak.
Az építésgazdaság területén példaként az építőanyagár- emelkedést, az akadozó alapanyag-beszerzést, a termelés-kivitelezés lelassulását, a szállítási nehézségeket, az üzemanyagár drágulását említették. Mindezek az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokat is befolyásolják.
Az ajánlás értelmében a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál az eredmény kihirdetését megelőzően az ajánlatkérő módosíthatja a felhívást, azon belül például az ajánlattételi, részvételi határidőt is. A módosítások azonban nem eredményezhetnek olyan mértékű változtatást, amely az érdekelt gazdasági szereplők részvételi szándékát befolyásolhatták volna.
Amennyiben belátható időn belül nincs remény megfelelő ajánlattételre, akkor az ÉVOSZ és a KH szerint az eljárás visszavonása lehet megoldás.
Az ajánlattételi, részvételi határidő lejártát követően is lehetősége van az ajánlatkérőnek visszalépnie az eljárástól, amennyiben a határidő után történt, előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.
Kifejtették, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál, ahol az eredményt már kihirdették, de a szerződést még nem kötötték meg, akkor mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet a szerződéskötési kötelezettség alól. Ennek feltétele mindkét fél részéről például, hogy előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.
A már megkötött szerződést az építőanyagárak vagy szállítási költségek növekedése miatt módosítani lehet, építési beruházásnál a módosítást követően a szerződés ellenértékének a növekedése nem érheti el a 15 százalékot.
Felhívták a figyelmet, hogy a már megkötött szerződés módosításában akkor emelhető az ellenérték az eredeti szerződéses érték 50 százalékáig, amennyiben az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatta előre azokat a körülményeket, amelyek a szerződésmódosítást szükségessé tették.
A közlemény kiemeli: önmagában az orosz-ukrán háború ténye ebben az esetben sem elegendő hivatkozási alap a szerződés módosításához, minden esetben az adott kötelezettség teljesítését ellehetetlenítő, előre nem látható körülmények fennállását és az azok közötti okozati összefüggést igazolni és dokumentálni kell.
(MTI)
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!