Polt: eredményes és gyors az ügyészségi munka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lényegesen megváltozott jogi szabályozás ellenére változatlanul stabil, jó eredményeket mutat és kellően gyors az ügyészségi munka – írta Polt Péter legfőbb ügyész a szervezet tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójában, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) közleménye szerint Polt Péter kiemelte: az ügyészség törvényesen végzi feladatait, hatékonyan érvényesíti az új büntetőeljárási törvény által bevezetett jogintézményeket.

Hozzátették, a 2018. július 1-jén életbe lépett törvény jelentős hatással volt az ügyészség tevékenységére. Az új törvény főbb célkitűzései és koncepcionális újításai között szerepel a büntetőeljárások időszerű – ugyanakkor az eljárási garanciák magasabb szintje mellett érvényesülő – befejezése, a pergazdaságosság érvényesítése, a “hagyományos” vádemelésről az elterelő, illetve a sértetti reparációt eredményező intézmények alkalmazása, valamint a vádemelést követő eljárás racionalizálása.

Kitértek arra, a törvény nagy jelentőséget tulajdonít az önkéntes beismerésen alapuló gyanúsítotti, vádlotti együttműködésnek. Az ügyészek 2018 második felében 37 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, továbbá 880 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróságok 2018-ban több mint 1700 beismerő terhelttel szemben hoztak elmarasztaló ítéletet már az előkészítő ülésen – ismertették.

A regisztrált bűncselekmények és az elkövetők számának alakulásában 2013 óta tapasztalható csökkenő tendencia tavaly is folytatódott. Míg 2017-ben 226 452, 2018-ban 199 830 regisztrált bűncselekmény történt, és 92 896-ról 87 733-ra esett vissza az elkövetők száma – áll a közleményben.

A beszámoló kitér arra, hogy tavaly is viszonylag kevés szándékos emberölés történt: 84. Mérséklődött a lopások, csalások, és nőtt az embercsempészettel, a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények száma. A költségvetési csalás a legmeghatározóbb gazdasági bűncselekmény, jellemző elkövetési módja változatlanul a fiktív számlázás. Tavaly emelkedett a pénzmosások és a korrupciós bűncselekmények száma is az előző évhez képest.

Tavaly a vádemelések 64,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel sikerült gyorsan és hatékonyan lezárni az ügyeket. Ez az arány még az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladja – írták.

Hozzátették: az ügyészség váderedményessége 2013 óta folyamatosan emelkedik, tavaly az utóbbi tíz év legmagasabb értékét, 98,1 százalékot érte el. A terheltek 83,1 százaléka esetében a bíróság az ügyészi indítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget.

A magyar ügyészség kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió intézményeivel való bűnügyi együttműködésre. “Külön kiemelendő a magyar ügyészség és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) együttműködése” – áll a LÜ közleményében.

Közölték, az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4 volt. A tavalyi 4 ajánlás kapcsán az ügyészség egy nyomozást rendelt el, három esetben pedig az ajánlást már folyamatban lévő nyomozásban értékelték a magyar hatóságok. A magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emel vádat – írták.

A több mint 100 oldalas beszámoló teljes terjedelmében itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Mit tehet a munkaadó ha a munkavállaló köddé válik?

Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.

2022. június 29.

Dél-koreai autómárkák trükközhettek a károsanyag-kibocsátással

Dél-koreai autómárkákhoz használt, a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító eszközök használata miatt indított vizsgálat keretében szoftvereket és tervdokumentumokat foglaltak le Németországban és Luxemburgban – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust).