Pótmagánvádat nyújtottak be, nem állt meg a jogos védelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a vádlottak esetében a jogos védelem nem volt megállapítható, a bíróság álláspontja szerint egyikük sem akarta a sértett halálát, ezért a törvényileg adható minimum büntetést szabta ki.

2018. április 24-én Sz.-né R. V. és R. L.-né sógornők között vita alakult ki Sz.-né R. V. édesanyjának házánál. A vita során jelen volt a sértett (Sz.-né R. V. testvére, R. L.-né férje), valamint Sz.-né R. V. férje, a másodrendű vádlott. A vita után a sértett és a másodrendű vádlott, valamint az elsőrendű vádlott (a másodrendű vádlott fia) szóváltásba kerültek, melyből később dulakodás alakult ki. A sértett egy késsel az elsőrendű vádlott felé hadonászott, amit a másodrendű vádlott próbált tőle elvenni, végül a kés ismeretlen módon a földre került, a két vádlott pedig szinte egyidejűleg megütötték a sértettet, aki az ütés következtében elesett, fejét az aszfaltba verte. A sértett életveszélyes fejsérülést szenvedett, őt a mentők kórházba szállították, ahol 9 nappal később elhunyt.

Az ügyészség a vádlottak ellen benyújtott vádat ejtette azzal az indokkal, hogy a két férfi jogos védelemből cselekedett. A sértett özvegye a vád ejtését nem találta jogosnak, ezért a jogi képviselőjével pótmagánvádat nyújtottak be a bírósághoz.

A Tatabányai Törvényszéken 2020. március 2-án megtartott tárgyaláson a bíróság az első és a másodrendű vádlottat is társtettesként elkövetett testi sértés miatt 2 év -5 évre felfüggesztett- börtönbüntetésre ítélte.

A bíróság az ítélet indokolásakor kiemelte, hogy a vádlottak esetében a jogos védelem nem volt megállapítható, azonban a bíróság álláspontja szerint egyikük sem akarta a sértett halálát, ezért a törvényileg adható minimum büntetést szabta ki, a törvény által megengedett maximális időtartamra felfüggesztve.

Az ítélet nem jogerős, a sértett özvegye és jogi képviselője súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2018. december 14.

Pótmagánvádlói fellépés hamis vádnál: döntött az AB

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: hamis vád esetén a bíróságoknak a törvényi tényállást és a konkrét ügy összes körülményét mindig egyedileg kell megvizsgálni ahhoz, hogy az Alaptörvénynek megfelelő döntés szülessen a pótmagánvádlóként történő fellépésről.
2018. július 12.

A pótmagánvád az új Be.-ben

A pótmagánvád közvádas ügyekben az ügyészség vádmonopóliumának korrekciójára ad lehetőséget azáltal, hogy a sértett büntetőjogi igényét pótlólagosan érvényesítheti.