Prostitúcióra kényszerítés a vád


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nőket prostitúcióra kényszerítő svájci-magyar bűnszervezet három tagja ellen emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség – közölte a szervezet vezetője.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta, hogy a Eurojust segítségével megvalósuló svájci-magyar együttműködés eredményeként a bűnszervezet három tagja Magyarországon, másik három tagja pedig Svájcban áll bíróság elé.

A vádirat szerint a Magyarországon bíróság elé állított egyik vádlott korábban prostituált volt, majd meglátva a futtatásban rejlő lehetőségeket, 2013-ban élettársával elhatározta, hogy az ismeretségi köréből Magyarországon toboroz külföldi munkavégzésre lányokat. A férfi a beszervezett fiatal nőket Svájcba, Ausztriába, Németországba és Belgiumba vitte, majd prostitúciós munkát végeztetett ott velük.

A páros 2016 októberében egy svájci állampolgárral szövetkezve olyan – a nők kizsákmányolásán alapuló – bűnszervezetet hozott létre, amelyben a feladatokat egymás között megosztották és a részesedést előre megbeszélték – ismertette a főügyész.

A pár feladata továbbra is a szexmunkára vállalkozó nők toborozása volt, akiket részben a személyszállítással foglalkozó harmadrendű vádlott segítségével vittek Svájcba.

A nőket a svájci férfi lakásában működő bordélyházban szállásolták el, és a bűnszervezet férfi tagjai szállították a kuncsaftokhoz, míg az egyik Svájcban élő magyar nő a lányok „betanítását” végezte.

A nőknek a keresetük felét kellett átadniuk a bűnszervezet tagjainak, a szállásért, a hirdetésekért és az ügyfelekhez szállításért azonban külön kellett fizetniük, ily módon keresetük töredékével rendelkezhettek szabadon.

A vádlottakra bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem és kitartottság bűntette miatt a főügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a kizsákmányolt nőktől elvett több millió forintra a bíróság vagyonelkobzást rendeljen el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 8.

Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.

2024. május 8.

Államkincstár: az azonos nemű bejegyzett élettársaknak is jár a GYED

Kiegészítette a gyermekgondozási díj igénylésére vonatkozó űrlapot és tájékoztatót a Magyar Államkincstár, ezzel is egyértelművé téve: az azonos nemű bejegyzett élettársak is jogosultak a párjuk által szült vagy örökbefogadott gyermekükkel otthon maradni és GYED-et igényelni.