Rendezné a kényszervállalkozók helyzetét az Európai Bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Európa-szerte több millió ember munkakörülményei javulhatnak a lépés következtében.

Ételfutárok, Uber-sofőrök – sok millió európai dolgozik kényszervállalkozóként különféle internetes közvetítőoldalak segítségével. Ők általában jóval az átlag alatt keresnek, és a társadalombiztosításból, illetve a nyugdíjrendszerből is kimaradnak. Az Európai Bizottság a szakszervezetetekkel és a munkaadókkal konzultálva szeretné javítani a munkakörülményeiket.

„Lépni kell, hiszen ez egy fontos része a gazdaságunknak, amely egyre növekszik. Ez az online gazdaság nem növekedhet a rendes szabályokon és a rendes védőintézkedéseken kívül. Ez egy bonyolult ügy, hiszen meg kellene találni a helyes egyensúlyt az újfajta üzleti modell rugalmassága, és a munkások megfelelő védelme között” – mondta az unió szociális ügyekért felelős biztosa, Nicolas Schmit.

A szakszervezetek azt szeretnék, ha uniós jogszabályok védenék az ilyen munkavállalókat, és szerintük kollektív jogok is megilletnék őket. Azt mondják, ez a foglalkoztatási forma valójában hamis önfoglalkoztatás, és tulajdonképpel alkalmazotti státusz járna az embereknek.

kényszervállalkozók

„Ha azt látjuk, hogy tényleg egy algoritmus szervezi a munkát és nem a dolgozó állapítja meg a díjazást, illetve nincs döntési helyzetben a feladatokat illetően, akkor ez már elég bizonyíték arra, hogy ő nem önfoglalkoztató, hanem az adott internetes platform szervezte a munkát. Ezt kell kiindulási alapnak tekinteni, és a dolgozót munkavállalónak kell tekinteni, amíg be nem bizonyosodik ennek az ellenkezője” – Ludovic Voet, szakszervezeti vezető.

A munkaadók érdekképviselete azt szeretné, hogy az egyes uniós tagállamok állapíthassák meg a dolgozók státuszát.

„Az európai vitában azt látjuk, hogy nem szabad elvenni azokat a jogköröket, amelyeket a tagállamok jobban képesek ellátni. A helyzet minden országban eltérő. Vannak olyan országok, amelyek szinte csak feketén vagy fehéren látják a munkavállalás kérdését, másoknál viszont többféle köztes kategória is elképzelhető. A tagállami megoldások sokféleségét tiszteletben kell tartanunk” – mondta a Business Europe nevű szervezet egyik vezetője, Maxime Cerutti.

Az elmúlt öt évben Európában ötszörösére nőtt a digitális platformok által nyújtott szolgáltatások forgalma. Az Európai Bizottság az év végén teheti közzé a szektor szabályozásáról szóló javaslatát.




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.