Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Romániában tovább enyhítették a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat, ugyanakkor vasárnaptól szűkült a karanténmentes „zöld zónába” sorolt országok listája és módosultak a beutazó kiskorúakra érvényes karanténszabályok.
A járvány miatt elrendelt rendelkezések szerint vasárnaptól kezdődően a korábbi 2500-ról 75 ezerre emelték a szabadtéri fesztiválok létszámkorlátozását, az eddigi 300-ról pedig 400-ra emelkedett a magánrendezvényeken (lagzikon, keresztelőkön, torokon) engedélyezett maximális létszám. A sportrendezvényeken immár a lelátók teljes kapacitása igénybe vehető.
A gyülekezési korlátozások ezen enyhítéseit azonban feltételekhez kötötték: egyrészt a nagyobb létszámú rendezvényeken kizárólag védettséggel rendelkezők – beoltottak, friss negatív teszttel rendelkezők, vagy a betegségen az utóbbi fél évben átesettek – vehetnek részt, másrészt a lazítások csakis olyan településeken érvényesek, ahol a fertőzési ráta alacsony, vagyis a megelőző két hétben diagnosztizált fertőzések száma nem haladja meg a helyi lakosság két ezrelékét. Eddig három ezrelék volt a küszöbérték.
Vasárnaptól a korábbi 100-ról 500-ra emelkedett a tüntetéseken engedélyezett maximális létszám. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette: közigazgatási bíróságon támadja meg a szerdán elfogadott kormányhatározat erre vonatkozó rendelkezését, arra hivatkozva, hogy a jobbközép kormány a járványügyi korlátozások ürügyén diszkriminatív módon korlátozza a polgárok alkotmányos gyülekezési jogát. A PSD szerint semmilyen járványügyi szempont nem indokolja, hogy a szabadtéri koncertekre akár 75 ezer néző is bemehet, míg a tüntetéseken továbbra is legfeljebb ötszázan vehetnek részt.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!