Sérthetik a versenyt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara „ajánlott” árai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon számos szakmai érdekképviselet működik, melyek gyakran jogszabályi felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy ajánlásokat tegyenek a tagjaik által alkalmazott díjak mértékére. Fontos azonban, hogy ezek valóban szigorúan csak ajánlások lehetnek – vagyis tilos korlátozniuk a szakma gyakorlóinak szabad árképzési jogát. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Magyar Könyvvizsgáló Kamarával szemben, amiért kötelezően betartathatja díjtétel-ajánlásait a tagjaival, így korlátozhatja a versenyt.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara számára törvény biztosítja, hogy ajánlást adhasson ki a könyvvizsgálói szolgáltatásokért fizetendő díjak meghatározásának elveiről, elsődleges szempontjairól, továbbá a díjtételek alsó határairól. A Gazdasági Versenyhivatal azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert a hatóság gyanúja szerint a kamara nem csupán ajánlotta a közzétett díjakat, hanem lépéseket tett annak érdekében, hogy a tagsága ne nyújtson szolgáltatásokat azoknál alacsonyabb árakon A GVH az eljárás során azt vizsgálja, hogy a köztestület alkalmazott-e bármilyen nyomásgyakorlást a könyvvizsgálókkal szemben a díjajánlások betartásával kapcsolatban.

A könyvvizsgálói tevékenység végzése kötelező kamarai tagsághoz kötött, ezért a kamara – vélhetően jogsértő – magatartása az egész szakmát érinthette, vagyis jelentős mértékben torzulhatott az árverseny a könyvvizsgálói szolgáltatások hazai piacán. A megrendelői oldalon jellemzően cégek állnak, melyeknél a könyvvizsgálói szolgáltatások rendszeres, szükségszerű költségként jelentkeznek. A könyvvizsgálói díj – mint minden költség – beépül a vállalatok által kínált termékek és szolgáltatások árába, így a kamara magatartása végső soron a fogyasztókat károsíthatta meg.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Egyre gyakoribb a terhelt és az ügyészség közötti egyezség

Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít elemezni az adatokat.

2024. november 21.

Médiatanács: nem terjesztett LMBTQ-propagandát a TV2

Újabb rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban hirdetett nyertest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa november 19-i ülésén, amelyen azt is megállapította, hogy a Sztárban sztár All stars egyes, nézők által kifogásolt epizódjai nem voltak jogsértőek. A testület tájékoztatást kapott arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar RTL Televízió Zrt. Médiatanáccsal szembeni keresetét egy eljárás felfüggesztése iránt induló eljárásban.

2024. november 20.

NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen

A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.