Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon számos szakmai érdekképviselet működik, melyek gyakran jogszabályi felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy ajánlásokat tegyenek a tagjaik által alkalmazott díjak mértékére. Fontos azonban, hogy ezek valóban szigorúan csak ajánlások lehetnek – vagyis tilos korlátozniuk a szakma gyakorlóinak szabad árképzési jogát. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Magyar Könyvvizsgáló Kamarával szemben, amiért kötelezően betartathatja díjtétel-ajánlásait a tagjaival, így korlátozhatja a versenyt.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara számára törvény biztosítja, hogy ajánlást adhasson ki a könyvvizsgálói szolgáltatásokért fizetendő díjak meghatározásának elveiről, elsődleges szempontjairól, továbbá a díjtételek alsó határairól. A Gazdasági Versenyhivatal azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert a hatóság gyanúja szerint a kamara nem csupán ajánlotta a közzétett díjakat, hanem lépéseket tett annak érdekében, hogy a tagsága ne nyújtson szolgáltatásokat azoknál alacsonyabb árakon A GVH az eljárás során azt vizsgálja, hogy a köztestület alkalmazott-e bármilyen nyomásgyakorlást a könyvvizsgálókkal szemben a díjajánlások betartásával kapcsolatban.
A könyvvizsgálói tevékenység végzése kötelező kamarai tagsághoz kötött, ezért a kamara – vélhetően jogsértő – magatartása az egész szakmát érinthette, vagyis jelentős mértékben torzulhatott az árverseny a könyvvizsgálói szolgáltatások hazai piacán. A megrendelői oldalon jellemzően cégek állnak, melyeknél a könyvvizsgálói szolgáltatások rendszeres, szükségszerű költségként jelentkeznek. A könyvvizsgálói díj – mint minden költség – beépül a vállalatok által kínált termékek és szolgáltatások árába, így a kamara magatartása végső soron a fogyasztókat károsíthatta meg.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(gvh.hu)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
