Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett az elhúzódó eljárás, amelynek során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai nem tartották be az Általános közigazgatási rendtartásban (Ákr.-ben) előírt határidőt – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. Dr. Kozma Ákos és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet felkérte a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját, hogy ismételten hívja fel a hatóság munkatársainak a figyelmét a közigazgatási hatósági eljárás garanciális alapelveinek megfelelő ügyintézésre, illetve az Ákr. 50. § szakasza által előírt ügyintézési határidők betartására.
A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának eljárását sérelmező panaszos ügyében a beadványozó meghatalmazottja fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Meghatalmazója 2017 októberében özvegyi nyugellátás iránt igényt terjesztett elő néhai párja – jogszerző – jogán. A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala a kérelmet elutasította, a jogorvoslat felhasználását követően pedig a másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. 2018 augusztusában a panaszos ismételten előterjesztette az özvegyi nyugdíj elbírálása iránti igényét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újabb kérelem alapján indult eljárást megszüntette. A végzéssel szemben a panaszos keresetet terjesztett elő, amelynek következtében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2019. májusi tájékoztatását követően a panaszos nem kapott érdemi információt az ügyében indult eljárásról. Ezért a jogi képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd és a meghatalmazottja több alkalommal is megkereste a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, érdemi választ azonban ők sem kaptak. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tájékoztatása szerint a döntés végül 2020 áprilisában született meg, amelyben ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapítottak meg a panaszos részére.
Az AJB-1991/2020. számú ügyben kiadott jelentésében dr. Kozma Ákos és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet feltárta, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megsértette az egyszerűség és az együttműködés elvének érvényesülését, amikor a panaszos ügyfél és a képviseletében eljáró személyek nem kaptak olyan érdemi tájékoztatást az ügyükben zajló eljárás menetéről, a megtett intézkedésekről, amely ténylegesen elősegítette volna annak áttekintését, illetve az elhúzódó eljárás okainak megértését. A rendelkezésre álló adatokból kiderült, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a 2019-ben beérkezett adatokat nem kellett volna 2020-ban ismételten bekérnie a Tolna Megyei Kormányhivataltól, másrészt pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy korábban kellett volna intézkednie a Baranya Megyei Kormányhivatal ismételt megkeresése és további tanúk meghallgatása érdekében.
A vizsgálat megállapította, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság súlyosan megsértette a hatóságok közötti együttműködés elvét, valamint az ügyféllel, illetve az érintett szervekkel szembeni jóhiszeműség követelményét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai a panaszos ügyében nem tartották be az Ákr.-ben előírt határidőt, azt jelentősen túllépték, az elhúzódó eljárás a jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett.
Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese jelentésében megállapította, hogy a panaszügyben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire figyelemmel a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem állt fenn.
Az ombudsman és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes felkérte a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját, hogy ismételten hívja fel a hatóság munkatársainak a figyelmét a közigazgatási hatósági eljárás garanciális alapelveinek megfelelő ügyintézésre, illetve az Ákr. 50. § szakasza által előírt ügyintézési határidők betartására. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójának saját hatáskörében végzett vizsgálatára és intézkedésére is tekintettel a figyelemfelhíváson túl a vizsgált ügyben az alapvető jogok biztosa és helyettese további intézkedést nem látott indokoltnak.
(ajbh.hu)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!