Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Szabályozható az alapjogot érintő kérdés rendeletben?
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggés esetén rendeleti szabályozás is megengedhető.
A NAIH a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek (Jat.) az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosítását tartalmazó törvényjavaslat véleményezése során kifejtette, hogy a Jat. módosítása a Hatóság szerint nincs összhangban az Alaptörvénnyel.
A NAIH álláspontja szerint ugyan az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére az Alkotmánybíróság korábban azt állapította meg, hogy az alapjogok közvetlen és jelentős korlátozását eredményező rendelkezéseket kizárólag törvényi szintű szabályozással lehet bevezetni.
Azonban az Országgyűlés elé terjesztett módosító javaslat az alapjogokat csak közvetetten korlátozó és azzal távolabbi összefüggésben lévő rendelkezéseket is kizárólag törvényi szinten engedné szabályozni.
A NAIH észrevételében az Alkotmánybíróság 7/2017 (IV.18.) számú határozatára hivatkozott, amelyben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az alapjogok közvetlen és jelentős korlátozását eredményező rendelkezéseket önkormányzati rendeletben nem lehet szabályozni, ugyanakkor a határozat indokolása jogszerűnek találta, ha az önkormányzatok által alkotott végrehajtási rendeletek közvetetten alapjogokat is érintenek.
A NAIH kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság nem változtatott a 34/1994 (VI.24.) számú határozatában megfogalmazottakon, amely szerint „…nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg, hogy a szabályozandó kérdésről törvény rendelkezzen. Az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggések szabályozására elegendő a rendeleti szint is…”
A NAIH a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy az Alkotmánybíróság álláspontjával a módosító javaslat, ezért Jat-ot nem lehet úgy módosítani, hogy rendeletben lehessen szabályozni az alapjogokat közvetlen, de kis mértékű, vagy közvetetten de jelentős korlátozását.
A NAIH a fentiekre tekintettel javasolta a módosító javaslat korrigálását.
(naih.hu)
Kapcsolódó cikkek
2024. szeptember 27.
Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 27.
110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.