Teréz körúti robbantás: tanúkat hallgattak meg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A másfél évvel ezelőtti Teréz körúti robbantásban életveszélyesen megsérült két rendőrjárőrt és egy könnyebben megsérült civilt hallgatott meg tanúként a Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán.


Az egyik rendőr, egy fiatal férfi elmondta: a robbantás napján a Blaha Lujza tér és a Nyugati pályaudvar között szokásos járőrszolgálatot láttak el, a robbantás előtt semmi különösre nem figyeltek fel. A Teréz körút 2-4. szám alatt elhelyezett, táskába rejtett bomba azért nem szúrt nekik szemet, mert éppen azon a helyen szokott aludni egy hajléktalan, aki gyakran őrizetlenül hagyta ott a csomagjait is.

A rendőr elmondta, hogy a robbanástól pár másodpercre megzavarodott. Látta, hogy társa a földre zuhant és súlyosan megsebesült, az ő vérzését próbálta csillapítani. A történtekről először azt hitte, hogy az aznapi Fradi-Újpest futballmérkőzés szurkolói dobhattak rá petárdát. Amikor meglátta a törmelékeket, akkor pedig gázrobbanásra gondolt.

Beszélt arról is, hogy a robbanás után kis idővel két civil ruhás rendőr érkezett a helyszínre és gyors, szakszerű segítséget nyújtottak. A védő a tárgyaláson indítványozta a két civil ruhás rendőr tanúkénti megidézését.

A rendőr járőrtársa, egy fiatal nő a robbanásnál eszméletét vesztette, azóta sem emlékszik rá, mi történt akkor.

Mindkét rendőr beszélt a tárgyaláson a többkilós bomba robbanásának légnyomása, illetve a robbenószer mellé rakott több centis szögek okozta sérülésekről: fejükbe, testükbe, végtagjaikba fúródtak szögek, halláskárosodást szenvedtek, egyiküknek nyílt törése, másikuknak 15 centi mély sérülése keletkezett a rajta lévő gázspray felrobbanása miatt. Heteket töltöttek kórházban és hónapokat lábadoztak.

A két életveszélyesen megsérült rendőr 20, illetve 30 millió forintos kártérítési igényt jelentett be az előző tárgyaláson.

Mindkét rendőr elmondta, hogy a járőrözés során egyik fontos feladatuk a migránsellenőrzés volt.

A tárgyaláson meghallgattak egy harmadik, civil sértettet, aki a lábán sérült meg könnyebben a robbanás miatt.

A vád szerint az elkövető, egy huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten a VI. kerület, Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két arra haladó rendőrjárőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A két rendőr életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás menthette meg.

[htmlbox BDT]

 

Az elkövető nem sokkal később emailt küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan, miből készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált emailben pedig már újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve egymillió eurót követelt volna a fiatalember.

Az ügyészség szerint a vádlott cselekménye többszörösen minősülő emberölés kísérletének, robbanóanyaggal visszaélésnek és terrorcselekmény előkészületének minősül, melyekért a törvény szerint akár életfogytiglan is kiszabható.

A vádlott a nyomozás során részletesen beszélt arról, hogyan készített és tesztelt 2016-ban bombákat, hogy választotta ki és derítette fel a robbantás helyszínét és hogy követte el magát a bűncselekményt, melynek oka állítása szerint az volt, hogy figyelték őt, illetve, hogy meg akarta szerezni áldozatainak fegyvereit. Ezeket a körülbelül egy éve, a nyomozás során ügyészek előtt tett több órás vallomásait a fiatalember néhány napja, az első tárgyaláson visszavonta, és nem kívánt újabb vallomást tenni.

Hétfőn sem fogalmazott meg észrevételt, kérdést, indítványt. Leghosszabb megnyilatkozása az volt, mikor megkérdezte a bírótól: „Meddig tart?” 

A következő tárgyaláson várhatóan öt szemtanút hallgat meg a Fővárosi Törvényszék, majd pedig hozzákezdenek a további, mintegy félszáz tanú vallomásának ismertetéséhez, majd várhatóan tavasszal sorra kerülhetnek a szakértők.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 8.

Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.

2024. május 8.

Államkincstár: az azonos nemű bejegyzett élettársaknak is jár a GYED

Kiegészítette a gyermekgondozási díj igénylésére vonatkozó űrlapot és tájékoztatót a Magyar Államkincstár, ezzel is egyértelművé téve: az azonos nemű bejegyzett élettársak is jogosultak a párjuk által szült vagy örökbefogadott gyermekükkel otthon maradni és GYED-et igényelni.