Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Parlament egyre több hatáskört kíván magához vonni, célja, hogy csökkentse a tagállamok jogosítványait – jelentette ki Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Hír TV csütörtök esti műsorában.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: az Európai Parlament „egyre éhesebb”, egyre több hatáskört kíván magának, és bár eredetileg az Európai Bizottság ellenőrzésére hozták létre, most a jogállamiság égisze alatt a tagállamokat ellenőrzi.
Az EP térnyerésére példaként hozta fel az együttdöntési hatáskört, amikor a Tanács és a parlament együtt dönt a bizottság javaslatáról. Ugyanakkor – folytatta – most már javaslatként fogalmazódott meg az is, hogy az EP-nek jogalkotás-kezdeményezési hatáskörre is szüksége lenne, mint egy nemzeti parlamentnek, és „előjött” az is, hogy meg kell szüntetni az egyhangúlag meghozandó döntés követelményét a Tanácsban.
Trócsányi László úgy összegzett: az Európai Parlament folyamatosan olyan eszmékkel áll elő, amelyek egyfajta európai egyesült államok létrehozása irányába mutatnak. Úgy vélte, az EP célja teljesen világos: a tagállamok jogosítványait akarják csökkenteni, hiszen az Európai Parlamentből nézve a tagállamok jelentik a „legnagyobb féket”.
A volt igazságügyi miniszter ugyanakkor rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a szuverenitás a tagállamokhoz tartozik, a tagállamok akarata nélkül nincs Európai Parlament és Európai Unió sem. „Nem felülről építünk valamit, hanem alulról” – fogalmazott.
Trócsányi László arra reagálva, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a tagállami vétójog eltörlését javasolta, azt mondta: az EU léte attól függ, hogy a tagállamok egyet tudnak érteni vagy nem. Jelezte: ha alapvető kérdésekben a többségi döntéshozatalra térnek át, akkor lesznek olyan országok, amelyeket le lehet szavazni, az pedig kérdés, egy ilyen ország jól fogja-e magát érezni az unióban.
(MTI)
A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.
Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
