Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Szolnoki Járási Ügyészség egy nő ellen, aki vakcinát fejlesztő kutatóorvosnak adta ki magát.
A vádirat szerint a 31 éves tószegi a nő 2020 novemberében azt állította, hogy a fejlesztés már végső fázisában van, de annak befejezéséhez pénzre lenne szüksége. Az orvosi végzettséggel nem rendelkező nőnek két férfi 3 millió 700 ezer forintot adott kölcsön – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.
A közlemény szerint a valós – kizárólag a pénz megszerzésére irányuló – szándékát álcázó nő írásba foglalt szerződésben vállalta, hogy a vakcina fejlesztésére kapott kölcsönt 2021. február végéig visszafizeti a két férfinak, de ígéretét a határidő lejártát hónapokkal követően sem teljesítette.
A két férfi végül 2021 júliusában felszólítólevélben kérte a pénz visszafizetését. A nő e-mailjeiben és egy hamis banki bizonylat bemutatásával csak hitegette a sértetteket, pénzüket azonban nem adta vissza – írták.
A járási ügyészség – mivel a büntetlen előéletű nő az eljárás megindítását követően megtérítette a kárt – felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság fog dönteni.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
