Vesztegetésre kért pénzt a volt NAV-dolgozó, de csak átverte a vállalkozókat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adóhatósági eljárások befolyásolását ígérte vállalkozóknak az a két férfi és egy volt NAV-dolgozó, akinek a letartóztatását indítványozza a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.

A három férfi ellen bűnszövetségben, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást.

A gyanú szerint 2019 szeptembere előtt a két férfi és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa abban állapodott meg, hogy vállalkozókat győznek meg arról, hogy hivatalos személyek megvesztegetésével, illetve befolyásolásával a velük kapcsolatos adóigazgatási, illetve a NAV hatáskörébe tartozó büntetőeljárásokról információkat szereznek, és azok további menetét a megrendelő érdekeinek megfelelően irányítják.

A gyanúsítottak részben összekötőkön keresztül mintegy 20 gazdasági társaság döntéshozóitól több tízmillió forintot szereztek így meg, azt a látszatot keltve, hogy a pénz egy részét hivatalos személy részére továbbítják. A valóságban azonban a hivatkozott kapcsolatrendszerrel nem rendelkeztek és a jogtalan előnyként átvett vesztegetési pénzt saját céljaikra fordították.

Az ügyben a héten tartottak öt embernél kutatásokat, a bűnügyi akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Készenléti Rendőrség munkatársai is közreműködtek.

A nyomozó ügyészség a hivatali kapcsolatukra valótlanul hivatkozó három személy őrizetét elrendelte, a kutatások során náluk 25 millió forint készpénzt foglaltak le. Ők sem, és a vesztegetésért, valamint a befolyás vásárlásáért kihallgatott gyanúsítottak sem tettek vallomást.

A letartóztatásokról a nap folyamán dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája – írta Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.