Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megalapozatlanság miatt jogerősen elutasította a BKV és a BKK kereseti kérelmét, egyúttal a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) adott igazat a Fővárosi Törvényszék – értesült a Világgazdaság.
A KD januárban 115 millió forintos bírságot szabott ki a fővárosi tömegközlekedési cégekre, mert törvénysértést észleltek a koncessziós eljárás 2019. novemberi lezárásakor. A cégek ezután fordult a bírósághoz, hogy megtámadja a határozatot. Első körben jogvédelmet kértek, ami nemcsak a KD döntését függesztette volna fel, hanem a 115 millió forint megfizetése alól is mentességet adott volna. Ezt a Fővárosi Törvényszék és a Kúria is elutasította, ezért idén májusban már átutalták a büntetés összegét.
A Világgazdaság szerint most szerdán a bíróság a perköltség megtérítése mellett arra is kötelezte a felpereseket, hogy térítsenek meg 1,5-1,5 millió forint kereseti illetéket az államnak. A döntés ellen nem lehet fellebbezni.
A tendert a BKV és a BKK 2016 elején írta ki, de csak tavaly augusztus 9-i ajánlattételi határidőre érkezett érvényes pályázat, amit az ajánlatkérők eredménytelennek mondtak ki, mert Karácsony Gergely, az új főpolgármester 2019. november 5-i javaslatára a közgyűlés megtiltotta a fővárosi cégeknek a reklámfelületeik egy évnél hosszabb időre szóló hasznosítását.
(Jogászvilág)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
