A bíró szidalmazása önmagában nem vezet kizáráshoz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a bírót az adott ügy terheltje trágár szavakkal illeti, s emiatt a bíró magánindítványt terjeszt elő, az általa elbírálandó konkrét ügynek nem lesz a sértettje, és az ügy elbírálásából emiatt nincs kizárva – a Kúria eseti döntése.

A terhelt az elsőfokú eljárás során mind szóban, mind írásban számos alkalommal sértegette a tanács elnökét, a tárgyalásokon rendszeresen trágár rendzavarásokat valósított meg, aminek hatására a tanács elnöke a sérelmére elkövetett becsületsértés miatt magánindítványt terjesztett elő.

A másodfokú bíróság eljárása

A terhelt álláspontja szerint a magánindítványt előterjesztető tanács elnöke, mivel a becsületsértés miatt sértetté vált, és bíróként nem járhat el, aki az ügyben mint sértett vesz, vagy vett részt [Be. 21. § (1) bekezdés b) pont], ezért az eljárásban a személyét kizárttá tette. A másodfokú bíróság szerint azonban ez a rendelkezés kizárólag az adott ügy sértettjét zárja ki abból, hogy ugyanazon ügyben bíróként járhasson el, egy másik ügyben való érintettsége nem alapozza meg a kizártságot.

A felülvizsgálati kérelem tatalma

Felülvizsgálati kérelmében a terhelt azt sérelmezte, hogy az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. Álláspontja szerint a becsületsértés miatt magánindítványt előterjesztett bíró elfogultnak minősíthető, ezért az ítélet meghozatalában nem vehetett volna részt.

A Kúria megállapításai

A Kúria osztotta a másodfokú bíróság megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárási törvény rendjében a kizárás szabályai mindig az adott ügyre vonatkoznak. Erre utal a terhelt által hivatkozott jogszabályhelyen az „az ügyben” kifejezés is. Az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke nem a terheltnek és társainak felrótt bűncselekmények sértettje, így szóba sem kerülhet, hogy kizárttá tette volna a becsületsértés miatt előterjesztett magánindítványa. A Kúria leszögezte, hogy az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke csak a magánindítvány előterjesztésével a becsületsértési ügyben vált kizárt bíróvá.

Az elfogultsággal kapcsolatban a Kúria hangsúlyozta, hogy annak megvizsgálására és elutasítására az ügydöntő határozat meghozatalát követően ugyan, de sor került, azonban a büntetőeljárási törvény rendelkezése alapján van lehetőség [Be. 24. § (3) bekezdés] arra, hogy elfogultságra alapított kizárási ok fölhozása esetén az érintett bíró (bírák) az ügydöntő határozat meghozatalát is magában foglalva továbbra is eljárjanak.

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.165/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában B.18. szám alatt jelent meg.

---